A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János: Tokaj, a kiváltságolt kamarai mezőváros és Hegyalja avagy Tokaj-Hegyalja

2. A földesuraság számára fizetendő adó (és szolgáltatások) tételes voltáról (is) már a 16. század közepe tájáról vannak adataink. Az 156l-es urbárium tanúsága szerint „Vallják [...] az polgárok, hogy Némethi Ferenc és Seredy Benedek Szent Márton adaját vött rajtok húsz forintot.

14 Annak előtte penig ő előttök valók vöttek tizenkét forintot Szikszay Imre idejében..." Következő forrásunkból (az 1573-as urbáriumból) megtudhatjuk: „...annak előtte rendeltetett szokások és törvények szerént közönségesen a földesuroknak adtának minden esztendőben Szent Márton adajáx. húsz magyar forintot".

15 Az 1610-es „törvénykönyv" azonban erről a tételes adónemről nem tesz említést.

16 A következő század közepén (1650 táján) a „tokajiak 400 forint summára váltották át korábbi robot terhüket". Egy évszázaddal később a tarcali uradalmi prefektussal, Kéghly Leopolddal (miután az kierőszakolta a város elöljáróságától egy új kontraktus aláírását) kötött újabb „egyezség" értelmében 1758-tól már 700 rajnai forinton váltották meg évi robot béli terhüket.

17 3. A városi élet, a közösség egésze gazdasági tevékenységének (stb.) szervezésében, irányításában gyakorolt autonómia jellemezte a városi kiváltságot. Tokaj legkorábbi ránk maradt, az 1610-es törvénykönyve külön fejezetet szentelt a „Bírótételben és tanácsnak helyére való állatásában való törvény és rendtartás"-nak.

18 Eszerint a város élén bíró és két szolgabíró (társ) állott. Szóhasználatukból az tűnik ki, hogy a bíró illetve főbíró azonos fogalmat takart. A tanácsot fele-fele arányban a régi és új tagokból a főbíró állította. Úgy tűnik, hogy eközben a földesuraságnak nem lehetett beleszólási joga. Miközben évtizedek múltak el, Tokaj életében meghatározó változások zajlottak le. Mindenekelőtt megszűnt a török hódoltság, majd a kuruc-labanc háborúknak is vége szakadt, mely a nagy múltú Rákóczi-család fiának, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek is a bukását, majd száműzetését hozta. Úgy értékelhetjük, hogy Tokaj hadászati szerepe ezek eredményeként csökkent, majd várának lerombolásával (1705) minimálisra zsugorodott. Tokaj aztán a konfiskált Rákóczi-birtokok sorsában osztozván, földesura a király lett, kezelése pedig átment a Szepesi Kamara kezébe. E változás egyik következménye az lett, hogy a kamara (illetve képviseletükben mindenkori tisztjeik) mind határozottabban beleavatkoztak mezővárosunk életébe (is). Látványos akciók következtek. A tisztújításban (is) más metódust követtek Tokajban.

19 Az egykorú forrásunk így örökítette meg: „Tiszt választássa véghett [...] egyben gyűlvén, következendő Tiszt választássa vagy is építő széke tartattván ezen Privilegizált Tisza Thokay Várossának. Dominális Udvarbíró N(emze)tes V(itéz)lő Kovacsics Ferencz, Harminczados Pallugyai Jóseph, Posta Mester Hoffman Suster Joseph Urak eő k(egye)lmek úgy más több Uri Convocatusok (összehivottak) és a Város népének nagyobb jelenlétével." Először is az „Óh Kapitány N(emze)tes Pataky János Ur, Feő Biró N(emze)tes Lippay János, Exactor Leviczky János, Nótárius Fekete Gáspár Urak az egész nemes és Be(csület)tes Tanáccsal egyetemben Viselt hivatalbeli szolgálattyokrul (el is) búcsúztak." [...] Majd „candidáltattak a T(ekinte)tes N(eme)s Kamara által ... kapitányság béli hivatalra N(emze)tes Pataky János emeritus (kiszolgált személy) ... 14 Németh Gábor: Hegyaljai mezővárosok „törvényei" a XVII-XVIII. századból. Tokaj 156l-es urbáriuma. Bp. 1990. 15 Németh G., i. m. Tokaj 1573-as urbáriuma. 16 Tokaj mezőváros törvényei. In: Az Tokaj városnak eleitől fogván... (törvénykönyv) 1610. 1987. 17 Orosz István: Földesúri támadások a hegyaljai mezővárosok ellen a XVIII. század második felében. In: Orosz L 1995. 128. 18 Tokaj város törvénykönyve, i. m. 1610. 19 Zemplén megye Levéltár (ZmL.) Tokaj iratok, Invesztigatio, 1772. 155