A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FEKETE Ágnes: A miskolci névadást befolyásoló tényezők

De nem minden szülő készül tudatosan a névadásra. A miskolci szülők 3,29%-a „véletlenszerűen" adott nevet gyermekének. Szülés után az először eszébe jutó nevet vagy ennek hiányában saját nevét, illetve - ellenkező nemű gyermek esetén - a szülészorvos nevét választotta néhány anya. A két szülő között sincs mindig összhang a névválasztáskor. Sokszor a nőké a vezető szerep, azonban van, amikor ők kénytelen feladni névadási elképzeléseiket a férfiak családjában élő erős családi hagyományok miatt, amely szerint az elsőszülött gyermek (főképpen fiúk esetében) csak az apja nevét kaphatja. 3. Névöröklés Arra a kérdésre, hogy miért adta gyermekének éppen azt a nevet, a megkérdezett szülők jelentős része a névöröklés valamilyen fajtájára hivatkozott. (Az egyes keresztnevet adó szülők 66%-a.) A fiúknál jellemzőbb ez a „megőrző" tendencia. Az egyes keresztneveket az öröklődés szempontjából vizsgálva jellemző a szülők nevének öröklődése, valamint a nemzedékeken át tartó névöröklés. Ez utóbbit, a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó neveket nevezi Mizser Lajos szokásneveknek,

1 Ördög Ferenc egyenes vonalú neveknek.

2 Jellegzetesen öröklődő nevek a László, a József, a György, a Gyula, a Béla, az István, de előfordul az Illés és a Győző nemzedékeken át tartó öröklődése is. Két olyan háromgyerekes család van, ahol a névadási gyakorlat az, hogy az elsőszülött fiú az édesapja nevét (Mihály, illetve János), az elsőszülött lány az édesanyja nevét (Gizella, illetve Katalin) kapja, a harmadik gyermek pedig „spontán" nevet (Erika, Anikó). Kizárólag a nagyszülő neve is öröklődhet, a név továbbvitele céljából, tiszteletből, vagy mert az unoka éppen azon a napon született, mint nagymamája. Ennek egyik érdekes formája az, amikor a nagymama hagyományos neve (Borbála) idegen alakváltozatban öröklődik (Barbara). A keresztszülők nevének öröklődése nagyon ritka, a vizsgált anyagban csak egyszer fordul elő. A névöröklés különleges változata, amikor az édesapa (Viktor) nevének ellenkező neműekre alkalmazható változatát örökíti lányára (Viktória). Két keresztnév adásának a lehetőségével nagyon kevesen élnek: az összesen vizsgált személyek (1299 fő) 7%-a visel kettős keresztnevet. Mindez azonban nem kivételes jelenség, pl. az erdélyi magyar keresztnévhasználatban sem terjed többre, mint a lakosság 5-6%-ára.

3 A két keresztnevet adó szülők nagy része a hagyományőrzés egyik lehetőségét látja benne: 80%-ban a névöröklés valamelyik formáját valósítják meg. 1 Mizser Lajos, 1980. 62. 2 Ördög Ferenc, 1973. 197. 3 B. Gergely Piroska, 198. 384. 687