A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FEKETE Ágnes: A miskolci névadást befolyásoló tényezők

Az I. táblázat az 1970 és 1985 között született, kettős keresztnevet viselő személyek esetében a névátöröklés variációit mutatja: Miskolc Férfinevek Női nevek Egyes keresztnevű szülő nevét örökli első névként 38,09% 35,29% Egyes keresztnevű szülő nevét örökli második névként 52,38% 35,29% Kettős keresztnevű szülő első nevét örökli első névként 4,76% 5,88% Kettős keresztnevű szülő második nevét örökli első névként Kettős keresztnevű szülő első nevét örökli második névként Kettős keresztnevű szülő második nevét örökli második névként Kettős keresztnevű szülők neve ugyanúgy öröklődik 4,76% 5,88% Kettős keresztnevű szülők neve fordított módon öröklődik - 5,88% A legjellegzetesebb az, amikor az egyes keresztnevű szülő nevét örökli a gyermek első vagy második névként. Férfineveknél a második névként való öröklődés a jellemzőbb, a nőknél egyenlő megoldást mutat. Kettős keresztnevű szülő neve ugyanúgy is öröklődhet: József István, Laura Mária. Az „inverz" öröklődés sajátos esetével találkozunk, amikor a nagymama Márta Szilvia, az anyuka Szilvia Márta, a gyermek neve - mivel nem akarták, hogy két egymást követő generációnál teljesen egyforma legyen a név - ismét Márta Szilvia. A kettős keresztnévadás szokása élénken élhet egy-egy családban, így például Szarvasoknál, ahol a férfiak (még az unokatestvérek is) első névként a Gyulái kapják, a második név pedig a megkülönböztetést szolgálja (a nagyapa Gyula Mihály, az apa Gyula Sándor, a gyerek Gyula Ákos). Nem konkrétan a név, hanem a kettős névadás szokása él annál a családnál, ahol az édesapa Miklós István, BÍL édesanya Ágnes Mariann, gyermekeik: József Csaba, György Péter, Viktória Katalin. A Plajos családban az édesapa (József Sándor) nevét a fiú továbbviszi (József Ákos), de lányai is két nevet kaptak: Rita Katalin, Zita Zsuzsanna. Olyan variációk is előfordulnak, amikor első névként a szülő, második névként a nagyszülő neve öröklődik, illetve elsőként a szülő, másodikként a keresztszülő neve. 4. Névesztétika A névadás indítékait kutató kérdésre a második leggyakoribb válasz az volt, hogy „ez tetszett". Gottschald a névadásnak ezt a szubjektív indítékát nevezi a név „jelentésének".

4 A szülők 66%-a emiatt döntött gyermeke neve mellett. Fontos a névvel kapcsolatos érzelmi-hangulati tényezők szerepe.

5 Egy név tetszhet valakinek azért, mert egyszerű (Tibor, Gábor) és ugyanakkor könnyen megjegyezhető (Edit)', mert ritka a névadás időpontjában (Szabolcs, Vanda, Enikő, Krisztián), vagy mert éppen, hogy divatos (Anita); mert magyaros hangzású (Virág, Attila, Gergő), vagy mert különleges, idegenszerű (Dolóresz, Alex, Georgina). Ugyanazt a nevet, pl. az Esztert és a Pétert kedvelheti valaki azért, mert bibliai név; más azért szereti, mert régi, szép, magyar névnek tartja. Van aki számára az a fontos, hogy gyermeke neve becézhető legyen, de felnőtt emberként majd komolyságot is kölcsönözzön viselőjének (Péter, 4 J. Soltész Katalin, 1979. 26. 5 Büky Béla, \96l. 21-30. 688