A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GALUSKA Imre: Vázlatok a Harangod-vidék református egyháztörténetéhez

Volt verse a természettannak is, de át van húzva ott, ahonnét kiírtam, bizonyára mert e vers használata idején nem tanulták, vagy nem vizsgáztak belőle: Isten hatalmának megbizonyítása A szép Természetnek tetsző Tudománya Mert ki Természeti Testeket vizsgálja Annak haszontalan nem hever a szája Mely is a testeknek tulajdonságait Tűz víz Levegő ég hang származásait Mennydörgés villámlás el fordulásait Elő adja renddel azoknak folyásit Utoljára énekből vizsgáztak: Az ének vet véget mostani dolgunknak Az Esztendőbeli tanulgatásunknak El mondtuk Summáját a Tudományunknak A többit ajánljuk kedves Censorunknak A censor - a vizsga ellenőre - egy szomszéd prédikátor volt Kesznyétenben is. Legalábbis a szomszéd Alsó-Borsodban 1800-ban úgy rendelkeztek, hogy „minden examenekbe a szomszéd helybeli prédikátor jelen legyen..."

52 „Berekesztő" verseket is mondtak, hadd idézek ezekből is egyet: Nem néztétek a mi fogyatkozásunkat A feleletünkbe esett hibáinkat Melyért erántatok holtig viseltetünk Egész tisztelettel míg tart az életünk. Examen-adáskor az egyház kasszájából a kurátor a rektornak egy kis áldomással kedveskedett. Az eklézsia fennmaradt legkorábbi, 1815. évi számadásának egyik kiadási tétele júl. 9-én: „Examen alkalmatosságával a' Rector Ur két ittze bor" 1 Rhénes forint. 1825-ben halat vett a gondnok 1 Ft 54 xr-ért, hozzá 6 ittze bort 1 forinton. 1830-ban már csak 36 xr-t költött az „examen alkalmatosságára". Aztán elmaradtak az egyház ily nemű kiadásai, de nem maradhatott el egy esztendőről sem az ünnepélyes év végi vizsga, az egzáment, egzsámen. Ugyanannyira, hogy a felszabadulás után, de még az iskolák államosítása előtt, a tanító-házaspárnak igen nehezményezte a kesznyéteni gyülekezet, amiért vizsgát nem tartottak. Donsistoriális személyek Consistorium Az eklézsiáról való gondoskodás eleinte a helység vezetőségének, tanácsának a feladata volt. Az esztendőnként év elején ismétlődő egyházlátogatások alkalmával, mikor is a vizitátorok megvizsgálták az eklézsia állapotát, az elöljáróság tagjai, élükön a bíróval, voltak afatensek, a tanúságtévők, akik a feltett kérdéseket megválaszolták. Világiakból álló, laikus presbitérium, s gondnoki tisztség még nem volt. Volt ugyan egyházfi, főként a dologi teendők ellátására, de hivatala a bírónak és a lelkésznek volt alárendelve. A presbiteri intézmény az angliai eredetű puritán mozgalom eredményeként 52 Román Ernő: i. m. 103. 641