A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól
10. kép. Selmecbánya 1494-es 11. kép. A selmeci város- és bányajog első pecsétjének pajzsa szöveges oldalán levő címer lyezett szerszámok, a csákány és kapa nyelének helyzete is. Immár nem a pajzs felső szélével esik egybe, hanem a várfal és a kaputorony találkozásának szögleteiből ugrik elő a két nyél. A nyeleket ugyanígy találjuk a selmeci város- és bányajog már említett címerén is, mely csak kevéssel későbbi (11. kép). Ezek a források ugyancsak megelőzik Bél Mátyás korát. Menjünk azonban tovább. A kapa mint bányászeszköz régóta ismert. A gyalári bányászeszköz-leletben megtalálható ez a darab is. A kapák penge alapján történő felosztásában négy nagy csoportot különíthetünk el: a csákány- vagy irtókapák, laposkapák, villakapák és kombinált kapák csoportját. 21 A bányászkapa ezek közül a laposkapák csoportjába tartozik, azon belül pedig az ún. hegyeskapa típusa. Természetesen használták a mezőgazdaságban is ugyanezt a fajtát. Agricola is bemutatja mint bányászeszközt a De re metallicában „A bányakapa és a bányaásó nem különbözik a közönségestől (azaz a mezőgazdaságitól - magyarázat tőlem Sz. A.)" (9. kép). 22 Elsősorban a már kifejtett érc összehúzását szolgálta, de a lazább, földesebb szakaszoknál nyilván fejtésre is használták. Gavallér a kapa szerepét a bányászat munkafolyamatában másodlagosnak nevezi, és nem tartja lehetségesnek, hogy a bányászat jelképei közé kerüljön. Én úgy gondolom, hogy nem igazán megfelelő ez a másodlagos jelző, hiszen a bányászkapát más eszközzel nem lehetett helyettesíteni, s a kifejtett érc felszedése, azaz a „takarító" munka elvégzése nélkül az érc nem volt szállítható. Az ősi munkafolyamatot Litschauer Lajos a következőképp fogalmazta meg a századfordulón: „A takarító munka oly ásványtömegek jövesztésére való, melynek részei vagy éppen semmi összefüggésben sincsenek egymással, vagy legfeljebb annyira összetartok, hogy szétdarabolásuk vagy semmi, vagy csak igen csekély erő megfeszítésével jár, melynél tehát a termelés legfeljebb vágó szerszámok használata mellett történik." A felsorolt szerszámok közt legerőteljesebb a kapa. „A kapa úgy eredetét, mint első alkalmazását illetőleg, speciális bányász-szerszám. Különösen két alakban, mint vonókapa és mint 21 Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a török kor végéig. Zalaegerszeg, 1982. c. művében található ez a felosztás II. köt. 451-468. 22 Agricola i.m. 171. 72. ábra 593