A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

10. kép. Selmecbánya 1494-es 11. kép. A selmeci város- és bányajog első pecsétjének pajzsa szöveges oldalán levő címer lyezett szerszámok, a csákány és kapa nyelének helyzete is. Immár nem a pajzs felső szélével esik egybe, hanem a várfal és a kaputorony találkozásának szögleteiből ugrik elő a két nyél. A nyeleket ugyanígy találjuk a selmeci város- és bányajog már említett címerén is, mely csak kevéssel későbbi (11. kép). Ezek a források ugyancsak megelőzik Bél Mátyás korát. Menjünk azonban tovább. A kapa mint bányászeszköz régóta ismert. A gyalári bányászeszköz-leletben megtalálható ez a darab is. A kapák penge alapján tör­ténő felosztásában négy nagy csoportot különíthetünk el: a csákány- vagy irtókapák, la­poskapák, villakapák és kombinált kapák csoportját. 21 A bányászkapa ezek közül a laposkapák csoportjába tartozik, azon belül pedig az ún. hegyeskapa típusa. Termé­szetesen használták a mezőgazdaságban is ugyanezt a fajtát. Agricola is bemutatja mint bányászeszközt a De re metallicában „A bányakapa és a bányaásó nem különbözik a közönségestől (azaz a mezőgazdaságitól - magyarázat tőlem Sz. A.)" (9. kép). 22 Első­sorban a már kifejtett érc összehúzását szolgálta, de a lazább, földesebb szakaszoknál nyilván fejtésre is használták. Gavallér a kapa szerepét a bányászat munkafolyamatában másodlagosnak nevezi, és nem tartja lehetségesnek, hogy a bányászat jelképei közé ke­rüljön. Én úgy gondolom, hogy nem igazán megfelelő ez a másodlagos jelző, hiszen a bányászkapát más eszközzel nem lehetett helyettesíteni, s a kifejtett érc felszedése, azaz a „takarító" munka elvégzése nélkül az érc nem volt szállítható. Az ősi munkafolyama­tot Litschauer Lajos a következőképp fogalmazta meg a századfordulón: „A takarító munka oly ásványtömegek jövesztésére való, melynek részei vagy éppen semmi össze­függésben sincsenek egymással, vagy legfeljebb annyira összetartok, hogy szétdarabolá­suk vagy semmi, vagy csak igen csekély erő megfeszítésével jár, melynél tehát a termelés legfeljebb vágó szerszámok használata mellett történik." A felsorolt szer­számok közt legerőteljesebb a kapa. „A kapa úgy eredetét, mint első alkalmazását ille­tőleg, speciális bányász-szerszám. Különösen két alakban, mint vonókapa és mint 21 Müller Róbert: A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a török kor végéig. Zalaegerszeg, 1982. c. művében található ez a felosztás II. köt. 451-468. 22 Agricola i.m. 171. 72. ábra 593

Next

/
Thumbnails
Contents