A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

f • -• **« v fr. I'.. ti • ^fcl -•..'.'.•1*. ••§ •Jfr »'. £' *.?• * i "% SfcL^ -^S!^.>8. £éí/?. Hibbe pecsétje 9. kép. Agricola 72. sz. ábrája fordul a csákány és kapa elhelyezése, s ezen kétágú a csákány (10. kép).

17 A selmeci város- és bányajog kéziratának első szöveges oldalán levő címeren, melyet Vizkelety András 1500 körűire tesz (11. kép),

18 visszafordul a két szerszám elhelyezése, s a csákány, bár a torony aljához van tűzve itt is a nyele, de ismét az egykarú, lemezes köpűs típust mutatja. A csákány tehát a későbbi Selmecbánya -címerekben is megtalálható, s a címer későbbi fejlődési fokozatainak komoly adatértéke van, különösen a Selmecbányáihoz hasonló esetekben, amikor törés nélküli fejlődést figyelhetünk meg. A bal felső sarokban elhelyezett kapa fejét a sokat emlegetett ívelt oldalú háromszög képezi, melynek felső széle közepéből indul ki annak köpűje, s ez csatlakozik a nyélhez, melyet ismét a pajzs megvastagított felső széle képez. A kapát nem a valós látszati képnek megfelelően ábrázolták, hanem a hegyes kapa pengéjének és nyelének egyaránt jellegzetes formáját láthatjuk, ami a valóságban egy nézőpontból természetesen nem látható. Ennek a kapának a létét a régi irodalom, Nyáry kivételével, minden esetben megemlíti, Gavallér azonban kételkedik benne. Szerinte Bél Mátyás említi Selmecbánya címerénél először a kapákat, s szellemes szófordulattal azt állítja, hogy „Tulajdonképpen Bél óta kezdenek virágzani a kapák a címerben".

19 Nos, mi sem egyszerűbb ezen megállapítás cáfolatánál. Selmecbánya legrégibb pecsétje után korban a következő ismert nagypecsétjének lenyomata - melyet már említettem - az 1494-es évszámot viseli.

20 Ennek címerpajzsán (10. kép) ott látható a kapa is, igaz, hogy nem a kaputorony bal, hanem jobb oldalán. Változott a pajzs felső részén elhe17 Saját rajzom az eredeti pecsét címerpajzsáról. E pecsétet szövegben említi Nóvák i.m. 93. 18 Vizkelety András: A selmeci város- és bányajogról, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kéziratok alapján in: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből í. Miskolc, 1982. 204. 19 Gavallér i.m. 116. 20 Nóvák i.m. 93. 592