A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

7. kép. Nemecky Brod pecsétje pűs csákány típust lehetett a pajzssarokban árbázolni, hiszen a másiknak a hosszabb foka „nem fért volna el". Ez a csákányfajta már néhány évvel korábban a csehországi Nemecky Brod bányaváros pecsétjén is megjelenik, 1269-ben (7. kép),

12 s a németországi Welfesholz kápolnájának „Nappian és Neuecke" néven ismert faragványain is megtalálható.

13 Első magyarországi datálható tárgyi emlékünk a budai várból ismert. Ez a stratigráfiából adódóan Anjou-kori, vagy annál korábbi lehet.

14 Hasonló korú az ugyancsak XIV. századi hibbei pecsét, melyen szintén ilyen csákány szerepel, egy bányászkapápával együtt (8. kép).

15 Agricola a De re metallicában szintén ezt a csákányfajtát ábrázolja nagy pontossággal metszetén (9. kép).

16 Térjünk azonban vissza a Selmecbányái címerekhez. A második ismert, 1494-es évszámú Selmecbányái nagypecsét ábrázolásán meg12 Húsa V.-Petran J.-Subtová A.\ Homo faber Praha, 1967. 143. kép 13 Winkelmann, Heinrich: Der Bergbau in der Kunst Essen, 1958. 21. kép 14 Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest, 1966. és Szemem, i.m. 18. kép, 261. 15 Ez a pecsét az OL egy 1767-es iratával egybefűzve maradt fenn, Kamarai lvt. Városi iratok, fasc. 23, Liptó vm. Nóvák közli i.m. 182.

1.1. 2. ábra 16 Agricola, Georgius: De re metallica libri XII - Tizenkét könyv a bányászatról és kohászatról. Budapest, 1985. Szerkesztette, a bevezetőt, a tanulmányt, a lábjegyzeteket írta Molnár László, 72. ábra 591