A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól
5. kép. Nóvák rajza 6. kép. Saját rajzom az eredeti pecsétről Gavallér azt állítja, Nyáry és Faller biztosan nem látta az eredeti pecsétet, Darvasynál pedig nem biztos e momentumban. Ami engem illet, feltételezem, hogy minden komoly kutató tanulmányozta valamilyen módon forrását, mielőtt írt róla. Erre pedig adott esetben elég lehet néhány fotófelvétel is. Az igazi kérdés az, hogy valóban azt és úgy látták-e a pecséten, ahogy az ténylegesen megjelenik. Sokszor azonban a tényleges vizsgálatok megtörténtével is juthatnak eltérő véleményekre különböző, egyébként komoly és felkészült kutatók. Nyáry ábrájának hiányosságait már többen felvetették, hiszen a jó állapotban levő pecsét alsó részén az semmit sem jelez. Nyáry ennek megfelelően valóban visszafogottan és óvatosan fogalmazott, mint azt Gavallér is megállapítja. Ott viszont már csúsztatást érzek, hogy a feltételezett lehetőségek közül Gavallér egy szerszámot, a csákányt hangsúlyozza. Nyári ugyanis csákányt és kalapácsot, vagyis két szerszámot említ itt lehetőségként. Ki kell térnem itt arra, hogy a múlt század heraldikai leírásaiban a keresztezett bányászékből és kalapácsból álló bányászjelvények esetében nem egyszer a csákányt említik, holott az ékre gondolnak. A fogalmak pontatlanok voltak és a bányászcsákány, bányászkalapács, esetleg lyukasztó kalapács fogalmak ugyanazt jelölhették, sőt a heraldikában ezeket a szerszámokat hagyományosan festették meg még századunk elején is, amikor pedig ezeket a szerszámokat ténylegesen már nem is használták. Nincs értelme hát különösebben elemezni Nyáry kifejezéseit, ezek biztosan az éket és kalapácsot jelölték. Viszont azt nem írja Nyáry, hogy ezeket a XIX. század végén megszokott helyzetben, azaz keresztezett formában feltételezi. A hiányosságok mellett úgy gondolom fel kell hívni a figyelmet e rajz erényeire is. A pajzs felső, megvastagított szegélyének jelölése, mely a csákány és a kapa nyelét, illetve a csákány vasát képezi, jól látható rajta. A közölt fényképek esetében bizonyosan megállapítható, hogy azok mindegyike más felvételből származik. Ez a tény persze más megítélést biztosít a látta vagy nem látta kérdés számára is, hiszen az összes szerző új felvételt készíttetett a pecsétről! Mindegyiken mások az ún. súrolófények, így az egymás mellé helyezett képek megle589