A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SÜMEGI György: Szalay Lajos levelei Kovách Aladárhoz (Dokumentumok – Österreichische Nationalbibliothek, Wien)

MELLÉKLET 2., 3. Lajos Szalay 54 W 74.St. New York 23.N.Y. New York 1962. szept. 14. Kedves Tibor! Őszintén sajnálom, hogy kedves és megtisztelő kérésedet ezúttal meg kell tagadnom. A NEMZETŐR egyik rajzomat a csendőrség dicséretére írt cikk illusztrálására használta, és ezzel engem káros vádaknak tett ki. Mivel én a NEMZETŐRT nem kapom, csak a támadásból értesültem az inkriminált tapintatlanságról, és most is csak annyit tudok, hogy a szememre vetett rajz valami lovast ábrázol. Személyes tapasztalatok hiányában a csendőrségröl nincs véleményem, de a ma már Téged is meghatározó illetékeseknek annál inkább van. Te, talán jobban is mint más, tudod, hogy illetékesek érzékenysége határozza meg véleményeink tartalmát és formáját és azok veszélytelenségének arányában életlehetőségeinket is. » Ha a Nemzetőr illetékesek által kijelölt villám-hárító szerepében egy ilyen rövidzárlat történik, ez a Ti gondotok, és semmi esetre sincs jogotok arra, hogy a kérdésben még általánosan sem érdekelt személyt nehézségekbe hozzatok, különösen akkor, amikor nagyon jól tudjátok, hogy sem módotok, de talán még szándékotok sincs arra, hogy a bajba hozott személyt hatásosan megvédjétek. A klisék birtokotokban vannak, mert Aladár úgy biztatott, hogy éppen illetékesek fellebbezhetetlen Ízlésére való különös tekintettel egy érzékeny mellekre is leszívható nikotexezett kiadást fog csinálni a rajzokból. A klisék egy része a forradalom által okozott fájdalmam kiáltásai, okoltak de szándék nélküliek, mint az őszinte jajgatás, és csak diagnózisra szolgálnak. Egy pontos diagnózis reményében engedtem és segítettem a közlésüket, de ma világosan látom (Te is), hogy a diagnózis már kialakult illetékesek érdeke szerint, és itt van kioperálásunk ideje. Fájó idegek narkózis alatt vannak, ha a „kéjgáz" hatása miatt félrebeszélnének vagy hánynának, hát ott van Afrika. A forradalomra vonatkozó rajzaim tehát anakronizmus; idétlenségük és foszlottságuk még arra sem jó, hogy szintén megölt versek szemfedői legyenek. Kérésed megtagadásából magától jön, hogy én meg azt kérjem, ne írj rólam a nevezetes magyarok között, és ha lehet, költségemre küldesd vissza a kliséket. Nem szívesen tárgyalok ilyen érzékeny dolgokat egy levél védelme alatt, ha nyári ittléted alkalmával felkerestél volna, személyesen mondtam volna el ugyanezt. Szívélyesen üdvözöllek, Lajos. 1962. szept. 21. Mr. Lajos Szalay 54 W. 74 St. New- York 23. NY. U.S.A. Kedves Lajos! Szeptember 14-i soraidat köszönettel megkaptam. Nem tudtam hová lenni a megdöbbenéstől, amikor olvasnom kellett, miszerint egyik rajzodat a csendőrség dicséretére írt cikk illusztrálására használtuk volna fel, amely Téged kényes vádaknak tett ki. Az is megdöbbentett, hogy annak ellenére, hogy két évvel ez előtt Amerikából való visszatértem után tiszteletpéldányban a lapot megindítottuk címedre, - nem kapod, ha kapnád megcáfolhattad volna ezt az aljas rágalmat. Bár nem vagyok gazdag ember, de szívesen fizetek ezer dollárt annak, aki azt a bizonyos csendőrséget dicsőítő cikk melletti rajzodat nekem bemutatja. Visszamenűleg szívesen megküldjük Neked a számokat, hogy Magad is meggyőződj erről. Gondolhatod, hogy tisztelünk és szeretünk annyira, hogy nem mellőzünk a tiszteletpéldányosok sorából. Valószínűnek tartom, hogy a szerencsétlenül járt, vagy meggyilkolt Gyümölcsfalvay Imre barátunk utóbbi időbeni hiányos munkájából vagy abból adódhatott, hogy más címre mentél és nem közölted az új címet a kiadóhivatallal. Mindenesetre elnézést kérek ezért, és most új kiadóhivatali vezetőnknek, dr. Mikofalvy Lajosnak (München 34. Postfach 70.) még ma írok, hogy a továbbiakban tiszteletpéldányként megindítsa a lapot Neked. Leveled és válaszom másolatát továbbítom Kovách Aladárnak, akinek az új címe: Wien, XV. Meiselstrasse 3/27. Mivel én egy hét múlva Afrikába indulok, a klisék ügyében majd ő fog intézkedni. 544