A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

VIDA Gabriella: Néprajzi ásatás kerámiái Mezőcsáton

A tálasedények formailag három, a díszítésük alapján négy csoportba oszthatók. A tejescsuprok és a szilkék között típuson belül nincs formai különbség, díszítésükben jellegzetesen és következetesen kétfélék. Tálasedények: 1. típus: fröcskölt díszűek, összesen 21 db. Közülük 18 világos alapon sötéttel, 2 vörösön fehér, 1 pedig sötétbarnán fehér fröcskölt dísszel. A 21-ből mindössze 2 db nem régies, mély forma (1. ábra), kettő ezekből csipkézett szélű. Egyetlen nagyon pergett festékű és roppant hiányos tányért kivéve általános, hogy a fröcskölést kiegészítette még valamilyen más dísz. 13 tányérnál ez több-kevesebb, egy vagy két színnel felvitt írókás, koncentrikus kört jelent, esetleg az edény aljának közepén egy 3 vagy 5 pontból álló rozettával kiegészítve. 6 edénynél ezen kívül is írókáztak még: csigavonalakat, néha tyúkláb, pontrozetta motívummal, ívsorral, esetleg ívsorokkal és levélkékkel kiegészítve (1. kép). 2. típus: koncentrikus körökkel díszített 14 db tál és tányér. Többségük (9) alapfestés nélküli, „magafalán" díszített (1. ábra). A fenekükön rendszerint van egy pontrozetta, a belső oldalukon pedig többnyire két, esetleg három színű (fehér, fekete és zöldesszürke, talán zöldre kiégő) koncentrikus kör a díszítés (2. kép). 3. típus: magafalán egyszerű írókázással díszített tányérok, 5 edény. A formájuk régies. Az alj közepén mindegyiknél szerény pontrozetta látható. A peremen írókás ívsor vonalkázással (2 db), kifelé forduló ívsor ívkitöltéssel (1 db), ugyanez két színnel és kevés koncentrikus körrel (1 db), ívsor levélkével (1 db). A fehéren kívül csak egy tálon használt más színt is a készítője (3. kép). 4. típus: díszítettebb tányérok. A megnevezés zavaró lehet, mert a szakirodalomból ismert dísztányérokkal összevetve szerényebb díszűek. Az ismertetett három csoport edényeinél azonban kétségtelenül részletesebben kidolgozottak, díszesebbek. Formai megoszlásuk: 15 db középsinces, kis, kifelé hajló széllel, 2 db régies forma és 1 rámás szélű, mély tál (1. ábra, 4. kép). a) 95.35.24. ltsz.: erős vörösbarna alapszínű, fehérrel írókázott tányér. Az alján S alakban hajló leveles szár, a peremen kifelé forduló ívsor, az ívek belsejét pontrozetta tölti ki, külső oldalát pontsor kíséri. b) 95.35.55. ltsz.: Talán zöldre kiégő zöldesszürke földfestéken feketével írta meg a készítője az előző edény motívumait. Ez a rámás szélű edény. c) 95.35.30. ltsz.: A peremet kettéosztja egy kifelé forduló ívsor, a szél felé eső részt fehérre alapozták, a többi rózsaszín földfestéket kapott. A fehér ívbelsőket barna írókás vonalkázás tölti ki, az ívek külsejét váltakozva fehér és barna pöttyözés kíséri, az ívek találkozását négyes vonalkázás jelzi. Az edény alján virágtő van, laza fehér kontúrokkal, felül jellegzetes bugaszerű virággal. d) 95.35.46. ltsz.: díszítése megegyezik az előzőével. e) 95.35.40. ltsz.: A perem kifelé forduló ívsorral kettéosztott, külseje fehér alapozású, benne pontrozetta van. Az ívsor vonalát az edény belseje felőli oldalon egy fehér és egy fakó pontsor követi, az ívek találkozásánál három vonalkát húztak. A sincet fehér körök követik, az aljon virágtő: alul fehérrel kontúrozott levelek, felül váltakozó színű, bugaszerű virág, oldalt pontrozetták. Az alapszín barna 15. kép/. f) 95.35.27. ltsz. Az előzőhöz hasonló, az ívek találkozásánál hiányzik a hármas vonalkázás. 470