A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

VIDA Gabriella: Néprajzi ásatás kerámiái Mezőcsáton

r V V j : 1 1. ábra. Tányérformák g) 95.35.23. ltsz.: Az előző két tányér variánsa. Fő különbség, hogy az alapszínek felcserélve szerepelnek rajta: belül világos koszosfehér, kívül barna, így a középmotí­vum sötéttel kontúrozott. A kifelé fordult ívek belsejében nagy fehér pötty a dísz. h) 95.35.41. ltsz.: A peremet kifelé forduló ívsor osztja ketté, az ívek belseje fehér alapozású, bennük drappos pontrozetta ill. tyúkláb motívum váltakozik. Az ív vonalát a vörös belső résznél drapp pontsor követi, az ívek találkozásához fehér és barna vonalká­kat írókáztak. Fehér körök emelik ki a sincet, az aljon egy tulipántő: alul fehérrel kontú­rozott húsos levelek, felül karcsú, bibés tulipán látható (6. kép). i) 95.35.37. ltsz.: Fehér alapon írókázott, kifelé forduló, dupla vonalú és két színű ívsor osztja meg a peremet, melyben tyúkláb motívum tölti meg az íveket. Az aljat vas­tag fekete körök jelzik, bennük váltakozó színnel vonalkázott rozmaringág látható, a tö­vénél kétoldalt pontrozettával (7. kép). j-k) 95.35.25. és 95.35.26. ltsz.: A peremet egy kifelé forduló ívsor kettéosztja, az ívek belsejét barnára alapozták, bennük egy-egy nagy pötty virít. A tányér többi része piszkosfehér alapszínű, az ívsort belülről írókás pontsor követi, a találkozásokhoz fehér hármas vonalkákat húzkodtak. A sincet és az alj vonalát vastag sötétbarna körökkel je­lezték, közepére egyszerű rozmaringágat helyeztek. 1) 95.35.54. ltsz.: Színeiben és formájában is eltér az előző 11 tányértól, és az első nagy csoporthoz áll közel: régies, csipkézett szélű, mély forma, fehér alapon vörössel és barnával fröcskölték, erre koncentrikus körök kerültek. Középen az i., j., k., tányérok rozmaringja virít, tövénél kétoldalt egy-egy kis virággal. Különösen érdekessé a rózsa­szín és a fakó színek használata teszi. 471

Next

/
Thumbnails
Contents