A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

nát tudott fogadni, s természetesen a működéshez szükséges több száz fős személyzetet.

67 A tábor 1916 tavaszától 1918. októberéig a katonai parancsnokság irányítása, felügyelete alatt állott. Az egész tábor kialakítására a hadügy- és a belügyminisztérium 1 631 067 korona összeget fordított. Miskolc város csak a helyet adta, valamint részt vállalt a vízvezeték és csatornázás, a villamos berendezések működtetésének költségeiben, s hasonlóan támogatta a lóvontatású kisvasút kiépítésének munkálatait. Részben ezért is maradt később a miskolci önkormányzatra az egész barakk-város, lehetőséget adva arra, hogy a trianoni határok megvonása után a Felvidékről nagy számban menekülő családok itt is meghúzhassák magukat. Ugyanúgy használta ezeket a szükséglakhelyeket a város perifériára szorított munkássága, vagy a munkanélküliek egyre növekvő hada - az ún. bethleni konszolidáció részeként, melléktermékeként. A tüzérlaktanya épülettömbjétől - a Baross G. u. mentén - a Vay útig, a mai Szekerész u. két oldalán 1920-ban felépült egy újabb kőbarakk vagy szükséglakás-telep. (Ez keleti irányban érintkezett a Vay úti fabarakkteleppel.) Itt 20 sorházban, házanként 4-4 lakással, összesen 80 db egyszoba-konyhás lakást alakított ki a város az arra rászorulóknak.

68 1925-ben a Speyer-kölcsön támogatásával elkezdődött a katonai barakkok felszámolása, s ezen a területen a már meglévő 80 lakáshoz hasonló kőbarakk szükséglakástelep kialakítása. A megmaradt térképek, műszaki dokumentáció alapján megállapítható, hogy a lebontott fabarakkok helyén 1925 tavaszán 4 épületsorban, soronként 10 lakást, összesen 40 db 1 szoba-konyhás lakást alakítottak ki. Az építési akció folytatódott, s 1925 őszén ugyancsak ennyi, s ilyen beosztású lakást készítettek el. A Vay úttól a tüzérlaktanya irányába, a Vay úttal párhuzamosan 8 sorház képezte a telepet, egy-egy blokk hossza 43.86 m, szélessége 8,84 m volt. A térkép a telep legelején, a középső részén és a legvégén feltüntetett három darab, az 1925-ben épített barakkoktól rövidebb, de szélesebb, „még fennálló fabarakk"-ot. (Ezek voltak az egy évtizeddel korábban épített kátránylap bevonatú, s még ekkor is használható építmények.) 1925 végére a barakksor keleti oldalán feltűnik egy nagyméretű sütőház a pék lakásával. (Valószínű, a korábbi barakktábor még meglévő valamelyik épületét alakították át erre a célra.) Az elvégzett munkáról Miskolc törvényhatósági bizottsága a következő formában tájékoztatta a belügyminisztert. „Törvényhatósági bizottságunk 1925. szeptember hó 3án tartott ülésében 187/kgy. - 1925. sz. alatt elhatározta, hogy a Vay úton már megépített 40 db egyszoba-konyhás lakás mellé újabb 42 db egy szoba-konyha-kamrából álló szükséglakást építtet „A lakások megépültek, és pedig 4 épületben a 10=40 lakás, egy külön épületben pedig egy sütőház és a péknek 1 szoba-konyhás lakása, ami által a pék menekült telepen eddig bírt lakása felszabadult, tehát tényleg teremtettünk 41 lakást és mint 42-iket egy sütőházat, amely utóbbira azért volt szükség, mert a mellette lévő menekült telepen 80, ezen szükséglakás telepen 81, a még fennálló régi fabarakkokban cca. 60 család lakik, tehát úgy ezeknek a családoknak, valamint a környéken lakó lakosoknak ez irányú szükségletét elégítettük ki. A lakásokat november hó első napjában az arra nagyszámban jelentkező hajléktalanok között kiosztottuk ... Miskolc, 1926. január 5-én. Hodobay polgármester."

69 67 TarnayGy., 1916.51. 68 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1906. 8916/1930. 69 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1906. 33.636/1925. 439