A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

ezek az adatok a település központja felé haladva változnak. Az 1934. évi és az 1937/6. és 1941/2. szelvényekben talált épületmaradványok a templom környékén szélesebb beépített sávról tanúskodnak. A település ezen kiszélesedésének azonban az lehetett az oka, hogy a 25-30 méter széles főutca a templom környezetében kissé kiszélesedik.

31 Az utca hosszában, a háromszögelési pont magasságában a geofizikai kutatás egy következő kiszélesedést - teret - valószínűsített, ezt azonban más vizsgálatok még nem támasztották alá. A terepviszonyok igen szűk határt szabtak a településmag terjeszkedésének. A terepbejárásaink során a 41. sz. lelőhelyen, az intenzíven lakott területeket déli délkeleti irányból közrefogó, elhagyott medrek szabdalta, alacsonyabban fekvő, viszonylag sík terület kisebb kiemelkedéseién megfigyelt leletsürűsödések azonban a dombvonulat gerincén húzódó központi lakóterülettől elkülönülve elhelyezkedő településrészletekre utalnak. Két ilyen leletsűrűsödés feltárásával felszínre került két cölöpszerkezetes épület, valamint a másodikhoz kapcsolódó árokrendszer. Az utóbbi épület és az árkok valószínűleg egy körülkerített gazdasági épületet - ólat - jelölnek (9. kép °6-objektum). Az itt létrejött, feltételezhetően zárt területet három oldalról a cölöpszerkezetes épület és az árkok, a negyedikről pedig az az elhagyott folyómeder foghatta közre, melybe az egyik árok is becsatlakozott. Az említett épületben tűzhely nyoma nem volt, de tulajdonosai alkalmanként szálláshelyként is használhatták.

32 Bizonyítja ezt a hozzá tartozó árkokból előkerült nagy mennyiségű, 16. század első felére datálható, háztartási kerámia.

33 Az ezen a területen észlelt hasonló leletsűrűsödések nem egyveretűek. A Muhit délen elhagyó kocsiút, miután átkelt a település dombját erről az oldalról határoló egykori folyómedren, egy ma nagy mennyiségű patics és kerámiatörmelékkel jelzett, 20-25 méter átmérőjű folt mellett halad el,

34 ugyanakkor a feltárt cölöpépülettől DK-re, a 16. számú autópálya pont körzetében, 20 méter átmérőjű körben lelt kerámiatöredékek között néhány kályhacsempe is előkerült. A cölöpépülettől D-re, mintegy ötven méterre pedig nagytömegű fémsalak és sok fémtárgy is volt az igen kis területen, a mintegy 20 méter átmérőjű foltban megfigyelt kerámiatöredékek között. Ezen foltok intenzitása, az utóisót kivéve, meg sem közelíti a 42. sz. lelőhelyen tapasztalt leletsűrűsödések leletszámait. Az, hogy ezek a még kutatatlan területek milyen objektumokat takarnak, további feltárások feladata eldönteni. Az azonban az eddigi vizsgálatokból is kiderült, hogy a 16. században Muhi településszerkezetét nem csupán a belső, házas telkek középkori városunkban is találkozunk (Máté Zsolt 1989. 27.). E feltételezésünk igazolását vagy elvetését az összétartozónak vélt épületpárok teljes feltárása jelentheti. 31 Illetve a Leszih Andor feltárta objektumok a település különböző korszakainak különböző településképeihez köthetők. 3 A szántás elpusztította mindkét épületet. A feltárás során csak cölöplyukaik alja került elő. Elképzelhető, hogy a tűzhelyeik vagy kemencéik is a szántás áldozatai lettek, de erre semmi nyom nem utal. A feltárt két épület lakóház volta ellen szól az is, hogy körülöttük kapcsolódó gazdasági épület nem került elő, ami egy lakóház telke esetében feltételezhető lenne. A felszíni gyűjtés során erről a helyről előkerült leletek azonban nem az árkokból származhatnak, hanem az elszántott korabeli felszínről, vagy a javarészt hasonló sorsra jutott épületből, ugyanis a feltárás során az árkoknak elsősorban a fenekéről került elő az említett kerámiaanyag. 34 A 2. sz. térképen ferde vonalkázással jelölt említett leletsűrűsödések mellett ez volt a negyedik leletsűrűsödés a települést délről övező területen. A közölt térképen - mivel kívül esik a felmért terület határain - helyzetét nem rögzítettük. A település környezetének hasonló jelenségeit csak a 35. sz. úttól délre eső területen vizsgáltuk. 43