A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

épületeivel jellemezhetjük, hanem egy külső, a néprajzi irodalomból ismert

35 kertes gazdasági övezetet is feltételezhetünk. Azaz minden belső házas telekhez tartozhatott egy kertbéli telek a település külső övezetében. A további ásatások feladata eldönteni, hogy a megfigyelt, egymástól eltérő felszíni leletanyaggal jellemezhető többi leletsűrűsödés a feltehetően kertes településszerkezet mely típusába tartozó objektumokat jelöli.

36 A terepbejárások csak a belsőség és a külső ólaskertek elkülönülését segítettek dokumentálni, a lakóudvar és a mögötte található belső telek szerkezeti tagolásának tisztázása csak a régészeti feltárást követően lehetséges. Az épületek mögötti telkeken nagyobb gazdasági építmények, csűrök, istállók, ólak, pajták léte vagy hiánya, a feltételezett külső gazdasági övezet megléte mellett alapvetően jellemezné a településképet és az ehhez kapcsolódó életmódot. A lakóudvar házai mögötti telkeken lehettek olyan nagyobb cölöpszerkezetes, vesszőfonással készített falú épületek is, melyekre nem utal semmiféle felszíni lelet. Emiatt az előzetes topográfiai vizsgálatok során sem találtunk rájuk utaló nyomokat. Ha azonban ezek valóban hiányoznak, vagy csak egy-két gazdasági épülettel kell számoljunk a lakóházak mögötti területen, akkor a külső kertes övezet megléte - a maga gazdasági-, esetenként lakóépületeivel - mindenképp indokolt, hiszen az utca két oldalán álló házak mögötti, ez idáig megtalált, egy-egy kisebb építmény nem valószínű, hogy elégséges a lakók gazdasági igényeinek kielégítésére az amúgy szűkös belsőség területén.

37 A XVIII-XIX. századi magyar városok egy részére jellemző, de Közép-Európa meghatározott területein is megtalálható ólaskertes településforma eredetét vizsgálva néprajzkutatóink a térképes, képes ábrázolások hiánya miatt a 17. századnál korábbi időszakokra nem tudták egyértelműen visszavezetni magyarországi meglétét, annak ellenére, hogy a kertes települési forma kialakulásának lehetőségét a történettudomány már a 14-15. században elképzelhetőnek tartja. Az írott források bizonytalansága,

38 valamint a térképi ábrázolások mondott hiánya azonban a 16-17. századoknál korábbi megjelenésének bizonyítását nem tette lehetővé. Mivel az eddigi középkori településásatásainkon jószerével csak a települések központi területeit volt mód vizsgálni, még nem tártak fel erre utaló nyomokat. Szabó István szerint kialakulásának előfeltételei az említett korokban már megvannak.

39 Szabó László néprajzi példák tanulmányozása során arra a következtetésre jutott, hogy a kertesség létrejöhetett, földrajzi okok miatt, a 17-18. századból ismert megléte előtt korábban is, s nem bizonyos, hogy gazdasági, társadalmi tényezők játszottak közre.

40 i:> Györffy István 1943.; Hofer Tamás 1960.; Bárth János 1980. 177. 36

A Műhibán valószínűsíthető kertes településkép rekonstruálásához segítséget nyújthat a középkori Muhitól néhány kilométerre északi irányban található egykori mezővárosról - Ónodról készült, igaz az említett régészeti objektumokban talált leleta-nyag korától 100 évvel fiatalabb, 1639-ben készült ábrázolás. Ezen a metszeten az ónodi vár mellett álló települést egy istállókból, ólakból, pajtákból álló kertes övezet keríti. A kétbeltelkes település ezen 17. századi ábrázolását részletesen elemzi Filep Antal 1969. 37 Szabó István 1969. 153. Ezt a településformát elsősorban az állattenyésztés érdekei fejlesztették ki. Kialakulása mögött a szokásos méreteket meghaladó nagyállattartás, elsősorban a szarvasmarha tenyésztése keresendő. A 16. századi mezőváros évi két országos vására, és heti vásárai (DL. 23409.), valamint a Muhi déli végében feltárt három, illetve az elmúlt években a környező kavicsbányák működése során elpusztított, legalább tucatnyi állat itató kút jelentős állattartásra, illetve állatkereskedelemre engednek következtetni. 38

'Szabó István 1969. 153-154. 2,9

Szabó István 1969. 48-49.; 150-156. 40

Szabó László 1986. 589. 44