A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

Természetesen annak ellenére, hogy bizonyos településszerkezeti következtetések levonását az ismertetett topográfiai vizsgálatok lelhetővé tették, a régészeti feltárásokat nem helyettesítheti egyikük sem, nem is ezért készültek. Az előzetes kutatások némely eredménye az ásatás elvégzése nélkül semmiféle régészeti megfontolásra nem alkalmas, nem alkalmazható. Egyes vizsgálatok költségessége esetenként megkérdőjelezheti alkalmazásuk szükségszerűségét is.

27 Azonban figyelembe véve, hogy hagyományos régészeti módszerekkel egy hasonló középkori mezőváros teljes területét feltárni, környezetéről többet megtudni, egy emberöltő biztosan kevés, a ma alkalmazott gyorsabb, „autópályás" ásatási technológia pedig egy többrétegű település esetében a megszerezhető információk nagy részének elvesztését jelentené, nő meg ezeknek a vizsgálatoknak a jelentősége. A kisebb feltárt felületek objektumait a település belső rendszerében elhelyezni, épp a feltárt felületek kis kiterjedése miatt nehéz. Az ásatások során felszínre került objektumok és e vizsgálatok eredményeinek összevetése viszont lehetővé teszi, hogy nemcsak az adott objektum településen belüli helyzetét értelmezhetjük, de az ásatás segítségével értelmezett előzetes vizsgálati eredmények segítségével a feltáráson kívül eső területekről is régészeti információkat kaphatunk. Az előzetes topográfiai vizsgálatokat értékelve elmondható, hogy azok elsősorban Muhi 15-16. századi állapotáról szolgáltak információkkal. A település korábbi rétegeit az említett korszakok objektumai elfedik. Helyenként ugyan kerültek elő a felszíni gyűjtésben is Árpád-kori leletek, de a későbbi korszakokhoz képest kisebb számban.

28 A 15-16. században az ÉK-DNy-i irányban húzódó, mintegy 1 km hosszú település épületei a rajta átvezető középkori út mentén helyezkedtek el. Ahogy azt a légifotók, a geofizikai kutatás ábrái és az intenzív felszíni gyűjtés elemzése mutatják, valószínűleg egy egyetlen utcával rendelkező, soros településsel kell számoljunk.

29 A majd 1 km hosszan beépített terület teljes szélessége 200-250 méterre tehető. A belsőség kiterjedését így 20-25 ha-ra becsülhetjük. A 42. sz. lelőhelyen, az 1995-ben feltárt területen e 200-250 méter széles sávból a lakóépületek a mögöttük lévő gazdasági épületekkel az utca két oldalán, ahogy azt a légifotók és a terepbejárásaink mutatják, egyegy 35-40 méter széles sávot foglalnak el. A mögöttük lévő belső kerteket az épületsor sárga omladékfoltjai mögötti barna sáv jelölte területen kereshetjük. Ezek hosszát a település belterületének határt szabó, környező, vízjárta mélyebb felszínek szabják meg, ami az utca két oldalán eltérő telekhosszúságokat eredményezne. Az utca DK-i oldalán az épületekkel együtt a belső telkek számára 120-130 méter hosszú terület állt rendelkezésre, míg a túlsó oldalon a települést innen határoló egykori folyómeder rövidebb telkeket engedett csak meg.

30 Leszih Andor ásatási szelvényeit térképre vetítve azonban 'A légifotók beszerzésénél a térképészeti fotók esetében néhány ezer, a sárkányrepülőről készített felvételeknél pedig kb. 25 ezer Ft költséggel számolhattunk. Az intenzív felszíni gyűjtés kb. 150 ezer Ft kiadással, a geofizikai vizsgálatok ennek tízszeresével jártak. ^"Elsősorban a 41. sz. lelőhelyen, a település déli végében mutatkozott nagyobb mennyiségű Árpádkori leletanyag a felszínen. ^^Mint már említettük, az 1974-ben készült légifotón a településtől ÉNy-i irányban, vele párhuzamosan futó feltételezett objektumsor már a Muhit ez irányból határoló egykori mederben helyezkedik el, így nem valószínű, hogy újabb utcát jelöl. Leszih Andor 1936-ban végzett ásatásai során ezen a területen több kisebb kutatóárkot is ásott (az ún. Egyház-kútja környékén), ezek a kutatásai azonban nem járhattak eredménnyel, ugyanis itteni feltárásairól, azok tényén kívül részletes feljegyzés nem maradt. ^ "A 11. képen a középkori út déli oldalán látható épületek farkasfogszerűen helyezkednek el. Míg nyugatról az első épület közvetlenül az út széléig érhetett, addig a második 6-8 méterrel bentebbről indult. A következő már újra az út szélétől. Ezt az elrendeződést figyelembe véve feltételezhető, hogy 2-2 épület állhatott egy telken. így a telkek átlagos szélessége 19-21 méter között változna. Hasonló telekszélességgel más 42