A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

megfigyelhető eltérő leletsűrűségű kisebb foltok dokumentálására nem volt mód. Az izovonalas térkép készítésénél tehát egy 100 m

2-es területet egy adattal jellemeztünk, ami bizonyos mértékben elnagyolt eredményeket adott. Az intenzív mezőgazdasági művelés ugyan nem tudta teljesen elmosni az eltemetett objektumokhoz köthető felszíni leletsűrűsödések közötti különbséget, de Muhi esetében, a felszíni leletanyag intenzitását ismerve valószínű, a 10x10 méteres négyzeteknél jóval kisebb alapegységekkel történő vizsgálat ugyan részletesebb ábrát adott volna de a kapott ábra sem tükrözné sokkal pontosabban a felszín alatt várható objektumok helyzetét.

24 Ez nem csupán a leleteknek a mezőgazdasági művelés során bekövetkező mozgása miatt valószínűsíthető, de annál is inkább igaz lehet, mivel esetünkben is találkoztunk olyan pontszerű leletsűrűsödésekkel, melyek helyén a feltárás során semmiféle régészeti objektumra nem akadtunk. Az ilyen leletsűrűsödéseket azonban nem minden esetben azonosíthatjuk olyan épületekkel, melyeket már teljesen elszántottak. A terület esetleges művelési módjától függően előfordulhat olyan eset is amikor egy-egy leletsűrűsödés csupán egy-egy nagyméretű tárgy szétszántott darabjait jelöli, ugyanakkor olyan objektumok vannak a közelben, melyeknek semmiféle felszíni nyoma nincs.

25 A vizsgálati egységeink területének nagyobb arányú csökkentésével olyan pontszerű anomáliák rajzolódtak volna ki, melyek az amúgy egységesnek tűnő településszerkezeti kép értelmezhetőségének rovására mentek volna. Hasonló jelenséget tapasztalhattunk a geofizikai vizsgálatok eredményeit megjelenítő ábrák egy részénél is, ahol a középkori út területére szintén sok mágneses anomália esett. Ezek a pontszerű anomáliák azonban részben abból fakadhattak, hogy a középkori útra került, azon feltárt hulladék között nagy tömegű fémtárgy is volt, melyeket a geofizikai műszerek jeleztek is. A geofizikai vizsgálatok és a felszíni gyűjtés értékelése közötti különbség is részben a vizsgálati egységek eltérő léptékéből adódik. A felszíni gyűjtés látszólag szemléletesebb eredménye azonban, amellett, hogy egy meghatározott időszak településszerkezeti képét egységesebben mutatja, a vizsgálati egységek léptéke miatt, esetünkben kevésbé alkalmas arra, hogy egy-egy objektum pontosabb helyzetét meghatározza, ami az esetleges rábontások kijelölését nehezíti.

26 24

Ez a megállapítás természetesen nem minden lelőhely esetében igaz. A lelőhely és az objektumok típusától, a terület művelési módjától függően esetenként a kisebb vizsgálati alapegységek célravezetőbbek. A régészeti terepbejárások során felmerülő módszertani problémák részletes tárgyalására, további szakirodalommal Jankovich B. Dénes 1993. 2 Esetünkben a két módszer eredendő különbsége azonban a vizsgálat tárgyában található. A felszíni gyűjtés során a terepen talált, meghatározható korú kerámia, csont-, fém-, stb. tárgyak - speciális kivételektől eltekintve - egyértelműen régészeti jelenségekre utalnak, azok attribútumai. Ezzel szemben, a geofizikusok műszerei által mért mágneses térerősség nem kizárólag régészeti objektumok jellemzője. Megfelelő szűréssel ugyan ki lehet küszöbölni bizonyos mágneses „zajokat", de, mint esetünkben is történt, a villanyvezeték, a nagyfeszültségű villanyoszlop, vagy az autópálya kitűzött nyomvonalát biztosító vasbeton oszlopa, vagy éppen a középkori út fémleletei a számunkra fontosabb objektumokhoz képest túl nagy zajforrásnak bizonyultak, ami a feltárandó területre vonatkozóan jelentős információ veszteséggel járt. Ugyanakkor az eredmények szemléltetéséhez szükséges ábrák készítésénél alkalmazott különböző szűrési módok lehetőséget adnak arra, hogy az adott lelőhely más-más „szintjeiről" szerezzünk információkat. (A felszíni gyűjtés eredményeinek „hasonló" szűrését a leletanyag korszakonkénti és típusonkénti eloszlásának a fentiekkel megegyező módon végzett, számítógépes értékelésével kívánjuk megoldani.) E különbségből következik persze az is, hogy nehéz lenne felszíni gyűjtéssel kimutatni nagyméretű betemetett árkokat, sáncrendszereket ott, ahol sem a domborzat, sem a felszíni leletanyag nem utal föld alatti régészeti objektumokra. Ugyanakkor egy hasonló jellegű, többrétegű középkori mezőváros központi területén a geofizikai vizsgálatok által pontosan meghatározott helyzetű mágneses anomáliákra rábontva, a feltárás során előkerült leletekés objektumok mibenléte igen széles skálán fog mozogni. 41