A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság az I. világháborút megelőző évtizedekben

üzleti viszonyba került. A Rosenberg cég lett a tulajdonosa ugyanis a győri (!) textilgyár által alapított miskolci rőfösáru-üzletnek, amely a Merino gyapjúkereskedelmi részvénytársaság fiókjaként elsősorban a kiskereskedelmi forgalmazást részesítette előnyben. A vállalatot Rosenberg Ferenc irányította, s nyilvánvaló, hogy áruik, a látott üzletvitel következtében, lényegesen olcsóbban juthattak el a fogyasztókhoz.

35 Később további változásoknak, illetve gyarapodásnak is tanúi lehetünk, mivel 1912-ben az egyik társtulajdonos, Rosenberg Géza önálló szőnyegáruházat alapított, majd a világháború után (1920-ban) a cég három alkalmazottja létrehozta az Ecker, Klein, Sugár textilkereskedést.

36 (Ez is rendkívül jellemző pályafutás, illetve jellegzetes cégalapítás volt.) Sorolhatnánk tovább a múlt század utolsó negyedében, illetve a 20. század első évtizedében alakult izraelita textilüzleteket, kötött- és szövöttáru, rövid- és divatáru- stb. kereskedéseket. Ezek a szakmák rendkívül népszerűek voltak a zsidóság körében, s ezen üzletek többsége hasonló utat bejárva (azonos üzletkörrel, a megyehatárokon túlmutató piacokkal, kisebb-nagyobb bedolgozó hálózattal) stabil és erős középpolgári státust biztosított a tulajdonosoknak. Ugyanez jellemezte a fontosabb izraelita cipőüzleteket is, egyedi viszont, hogy az 1911-ben alapított Gerhard Jenő-féle cipőáruházhoz egy 40 munkást alkalmazó műhely is tartozott.

37 (Ennek ellenére joggal feltételezhetünk a zsidó textil-, illetve cipőkereskedések, valamint az izraelita szabó- és cipészkisiparosok ugyancsak nagy száma között összefüggést.) Az óra- és ékszerészüzletek nagyobb része szintén a zsidó kereskedők kezében volt (a Wáchter Adolf és Fia cég pl. 1885-ben alakult, miután Wáchter végigjárta a segédi majd az üzletvezetői lépcsőfokokat

38

), csakúgy mint a könyv- és papírkereskedések. A Ferenczy-féle cég története 1835-ig nyúlik vissza, amely idővel kőnyomdával és litográfiával gyarapodott, továbbá számos fióküzletet hozott létre Losoncon, Nyíregyházán, Rimaszombatban és Egerben is. 1869-ben héber könyvek terjesztőjeként, illetve könyvkötőként kezdte pályáját Miskolcon Stamberger Bernát, akit azért érdemes megemlítenünk, mert számára ez fontos, a vallásához kötődő tevékenység volt (egyéb, a zsidó rituálékhoz szükséges cikkeket is árusított), amit idővel az egész országra kiterjedően folytatott. Később, 1880-ban egy modern nyomdát is berendezett, s egyik legfőbb szállítója lett a városi üzletvezetőségeknek és a közhivataloknak is.

39 Rendkívül gyorsan és teljes körűen váltották fel az izraelita fűszerkereskedők görög társaikat abban a történeti periódusban, amikor ezekben a szakmákban is jelentős fellendülés és specializálódás indult. Igaz, ezek a cégek általában kisebbek voltak, és szerényebb üzletvitellel rendelkeztek, sőt nem egy közülük átmenetet jelentett a gazdasági struktúra alsóbb szintjein elhelyezkedő vállalkozások felé. A miskolci kereskedők következő csoportját azok a még szintén önálló és állandó üzlettel rendelkező, megtelepedett kiskereskedők alkották, akik mindvégig megmaradtak a szűk üzletvitel, a kicsiny méretek (legfeljebb a családtagok segédkeztek), a szerény haszon, illetve az állandó anyagi-egzisztenciális bizonytalanság keretei között. E vállalkozások azonban, pusztán létükkel, kellemetlen konkurenciát okoztak a stabilabb cégeknek, annál inkább, mert számuk a múlt század utolsó harmadában folyamatosan 35 Uo. 155-56. 36 Uo. 170. 37 Uo. 159. 38 Uo. 151. 39 Uo. 172. 415