A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság az I. világháborút megelőző évtizedekben

tel módja stb. alapján számos, egymáshoz kapcsolódó és egymással éles érdekellentétbe is kerülő rétegét különíthetjük el. Először azokat a kereskedőcégeket kell említenünk, amelyek vagyonuk alapján alig különböztek a legnagyobb, esetleg részvénytársaságokká formálódó vállalatoktól. (Pontos statisztikai elkülönítésük sem igen lehetséges, annál inkább, mert szinte valamennyien szerény keretek közül indultak és mert profiljuk, méretük, illetve befolyásuk is rövid időközönként módosulhatott.)

30 Említsünk néhány ilyen, modellértékű izraelita kereskedőséget. (Ezek száma a 19. század utolsó harmadában jelentős többségben volt a keresztény cégekkel szemben.) Az egyik legrégibb terménykereskedő vállalatot 1861-ben alapította Feuerstein Mór, amely néhány évtized alatt Miskolc egyik vezető és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező termény-, főzelék- és magnagykereskedése lett. (1885-től volt hivatalosan cégtulajdonostárs az üzletet továbbvivő fiú, Feuerstein Izidor.

31

) A Grünfeld Ignác Fia szesznagykereskedő cég története is tipikus. 1805-ben indult gyapjúkereskedésként (!), majd apáról fiúra szállva 1846-ban Grünfeld Igánc révén szeszkereskedelemmel bővült, ezt követően egy malommal, s hogy teljes legyen a vertikum, sertéshizlalással is. (Ilyen fokú integrációt a legnagyobb magyarországi izraelita családoknál láthatunk.) A fiú, Győri Ödön (tehát egy névmagyarosítás is lezajlott) már az egyik legtekintélyesebb alakja a miskolci polgárságnak, aki később a Miskolci Terménycsarnoknak lesz az elnöke. (Ennek felállításáért hosszú ideig fáradozott a kamara.)

32 A legkorábban, 1855-ben alapított fakereskedő cég Engel Sámuel nevéhez fűződik. Szintén szerény méretekkel és üzletvitellel indult, majd fokozatosan behálózta egész Észak-Magyarországot, közben több helyen saját gőzfűrésztelepet létesített, ezáltal könnyebbé vált a szállítás, és a fa feldolgozására is lehetőség nyílt.

33 Az 1886-ban alapított Neumann Armin-féle épületfa-kereskedés, az előbbi céghez hasonlóan, külföldi piacokkal és vállalatokkal is kapcsolatba került, s olyan kereskedelmi társasággá fejlődött - több más helyi izraelita céghez hasonlóan -, amelynek tagjai, illetve társtulajdonosai Magyarország különböző városaiban (Miskolctól akár több száz kilométerre) laktak, ezáltal szerte az országban képviselték a vállalkozást, s szerezték a piacot számára. Végül említést érdemel a Friedlánder Jónás által 1897-ben alapított fakereskedés, amely hamarosan a fa kitermelésével is foglalkozni kezdett.

34 A vizsgált időszakban a rőfösáru-kereskedők között a legjelentősebb szerepet a Rosenberg Gyula és Testvére női divat, vászon- és textilkereskedés töltötte be. 1888ban, tehát viszonylag későn alakult (ennek megvolt az előnye, hiszen pl. gyors tőkefelhalmozást tett lehetővé), hamarosan azonban rendkívül fejlett háziipara jött létre. (E tekintetben nem az egyetlen izraelita rőföskereskedés, ami a nagyobb kereskedőcégek és a bedolgozó kisiparosok, pl. a szabók közötti közvetlen kapcsolatot, illetve a szoros érdekközösséget mutatja.) A vállalkozás nemcsak a kisiparral, hanem a gyáriparral is 30 Rendkívüli rugalmasság jellemezte tehát az izraelita kereskedőcégeket, amelyek tőkeérdekeltsége a gazdasági élet más területeire is kiterjedt. Ezért nehéz valamennyiüket a gazdasági struktúra megfelelő szintjein elhelyezni, s ezért mutatunk be olyan cégeket is, amelyek a vizsgált időszakra már nagykereskedéssé fejlődtek. Vb.: Csíki T., i.m. 302-303. 31 A miskolci kereskedelem és a miskolci Kereskedelmi Testület története. (Szerk.: Ferenczi K.-Dancz Gy.) Miskolc 1925.175. 32 Uo. 179-80. 33 Uo.178. 34 Uo.149. 414