A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZABADFALVI József: Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben

mációt is a tudomására hozott a t. Háznak: Versecen nehézségekbe ütközött az újratelepítési hitelek felvétele. Az egyik jelentős filoxératerületen lévő és leginkább szőlőtermesztésből élő Fehértemplom „szorgalmas népsége eltökélte, hogy a jövő évben seregesen kivándorol Amerikába. Már t. ház, ez akkor történik, mikor a tudomány kimutatja, hogy a homok a phylloxerára nézve immúnis, ott a phylloxera nem tenyészik és mikor van egy immúnis hely, egész nagy homokterület Fehértemplom közelében. Mi történik e tekintetben államilag? Államilag felállíttatik Kecskeméten gondolom 200 holdon egy szőlőiskola, a melyben hazai fajok, sima és gyökeres vesszők tenyésztetnek és mint phylloxera-mentesek terjesztetnek az egész országban."

36 Idevonatkozóan a leghatározottabb fellépést sürgette: „...a hol a phylloxera oly mértékben fellép, hogy Magyarország lakossága kivándorolni készül, ott történjenek egész erélylyel oly intézkedések, hogy ez megakadályoztassék még az áttelepítés árán és útján is." Széchenyi Pál miniszter itt azonnal beleszólt: „Meg is történt." Herman Ottó nem zavartatta magát a közbeszólással, folytatta a szőlők homokterületekre való telepítésére vonatkozó mondanivalóját. „S én, t. ház, ebből az alkalomból felhívnám a képviselőház figyelmét arra is, hogy a homokon való szőlőtenyésztés szerintem Magyarország részéről a legnagyobb figyelmet megérdemli. Azt minden szőlőgazda tudja - kivévén azokat a boraristocratákat, kik nagyon büszkék arra, hogy nagyapjuktól vagy egy hordó ó-bor van még a pinczéjükben - mondom, a rationalisták között, kik a valóságos borkereskedésre, mint gazdasági tényezőre tekintenek, mindenki tudni fogja, hogy Magyarország borkivitele, annak a dereka és zöme nem a finom és drága borokra esik, hanem az olcsó borokra. Ha valami külföldi vevő bejön az országba, nem keresi a drága specialitásokat, hanem az olcsó borokat vásárolja össze, így jelesen a francziák és spanyolok."

37 Alig két hét múlva, február 3-án Herman Ottó tovább ostorozta a minisztert a filoxéraügyben hozott döntései miatt. Szóvá tette egy tavalyi ígérete be nem tartását. Beszédéből tudjuk meg, hogy 1884-ben mintegy 2 millió amerikai szőlővesszőt hoztak be hazánkba. Ezután érdekes mondandóba kezdett bele. „Én, t. ház, szeretnék a mostani felszólalással az egész phylloxera-ügyre nézve a magam részéről zárszót mondani." Tette ezt azért, mert a „túloldal", tehát a Kormánypárt soraiból minden esetben beleszólások, zavaró megjegyzések szakították meg a szakértői hozzászólók beszédeit, sőt a „kormánykörök, mint a kormány hivatalos szakférfiai részéről a legvehemensebb, sokszor becsületsértő megtámadtatásokban részesültem". Az összegezésből a következőket kívánom idézni: „Körülbelül 5 évi harczba került, míg érvényre emelkedett az az elv, melyet én mindjárt elején, ab ovo, felállítottam, hogy tudniillik nem a megtámadott gazdasági ág kiirtásáról kell gondoskodni, hanem eszközökről, hogyan lehet azt jövőre - a baj daczára is - fenntartani. Midőn a jelenlegi minister úr átvette a tárcáját, első lépése az volt, hogy az irtó rendszer helyébe a fentartót léptesse életbe. Felmerült az amerikai szőlőnek korszaka. A kik igazi szakemberek, soha életükben nem kételkedtek abban, hogy minthogy Fracziaországból indult ki: akár ér valamit, akár nem, kereskedés és nyerészkedés tárgyává fog tétetni és hogy, mint rendesen szokás, majd absolute beszélnek ott, a hol még az illető kísérletek absolut tételek kimondására senkit sem jogosítanak fel. Ez, t. ház be is következett. A francia kormány azonban nem azon az úton halad, mint a t. minister úr és phylloxera-tudósai, mindamellett, hogy Franciaországban az amerikai szőlőknek nagy reclamot csaptak, a francia kormány tartózkodó álláspontot foglal el, kimondva, hogy a dolog még csak kísérlet, ezért be kell várni, hogy a szőlők az adott pontokon megtartják-e ellenálló képességüket? Ha megtartják, akkor majd intézkedik a kormány. Figyelmeztetem azon képviselőtársaimat, kik sűrűn kapják az ellenálló fajokat hirdető árjegyzékeket Frarcziaországból és egyéb helyekről, azon kísérletekre, melyek itt nálunk folynak. 36 1885. január 20. KN. 1884-1887. III. 112. 37 1885. január 20. KN. 1884-1887. III. 112. 373