A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZABADFALVI József: Herman Ottó parlamenti tevékenysége a filoxéra elleni védekezésben

Midőn a kísérletezés életbe lépett, akkor az ellenálló amerikai fajok egész sorozatát hirdették. E kísérletezések alig pár éve folynak és már bebizonyult, hogy a sok hirdetett ellenálló faj közül ellenállási képességet most már csak egy faj tanúsít." Két év elteltével, 1887. február 11-én mégis szóba hozta a szőlők és a borászat ügyét, s annak kapcsán a filoxéravészt. Azt is mondhatnánk, hogy ebben a beszédében egy második összegzést adott az egész folyamatról. Áttekintette a képviselőházban folytatott harcát, amelyet a miniszterrel, a tárcával, illetőleg a kormányzattal folytatott. A filoxéra-ügy kapcsán sokszor felvetődött a szakember, szakértő kifejezés, illetve azok szerepe a közéletben. Beszédében hosszasan elmereng azon, hogy Magyarországon az államigazgatásban és a közéletben elsősorban jogot végzettek tevékenykednek: „T. ház! Nálunk épen az a baj, hogy úgynevezett jogászokra van bizva sok oly dolog, a melyet rájuk bizni nem kellene, hogy nem tüzetes tanulmányokat végzett emberekkel van dolgunk, hanem olyanokkal, a kik isten kegyelméből megnyerték az érettségi bizonyítványt, a mikor még teljesen éretlenek voltak (derültség a szélső balon) beiratkoztak egyetemekre, elő tudják mutatni az indexet, de hogy azok valahol gradust nyertek volna, arról kimutatás nem létezik. Ez a féltudás, ez a tudákosság az átka és baja Magyarországnak a közgazdaság, ipar és kereskedelem terén."

39 A filoxéravész kapcsán veti fel a szakértőség mibenlétét, illetve a kormányzat cselekvésének folyamatát. Megfogalmazta itt a tudós a témában felmerült összes szkepszisét is. Érdemes ebből is idézni: „Mikor legelső tanácskozás tartatott a phylloxerára vonatkozólag, volt szakember, a ki mindjárt azt mondta: egy parthenogenetice szaporodó microscopicus állatot a szabad természetben sem kénkővel, sem kénéleggel kiirtani nem lehet. Midőn a kormány ennek daczára az irtási experimentatióhoz fogott, volt szakember, a ki azt mondta: Magyarországnak nem állhat érdekében az, hogy a szőlőket irtsuk, hanem érdeke az, hogy kövessünk el mindent, hogy a szőlőt a phylloxera daczára fentartsuk. Akadtak szakemberek, kik akkor concret tervet nemcsak contempláltak, hanem publicáltak is a Természettudományi Közlönyben, a mely terv egyenesen oda ment ki, hogy a hazai szőlőfajokon különböző talajban meg kell kisérteni az ellenálló képességet. Tehát a rationalis irány meg volt mindig. Hol volt hát a baj? A baj ott volt, hogy a t. minister urak, különösen a t. minister úr elődje az ily szaktanácskozásokat épen úgy rendezte be, mint a hogy a t. képviselőházban szokás a bizottságokat összerendelni. Két szakember ellenében 8-10 ministeri tisztviselővel, vagy pedig tanárral, kik a minister ellenében véleménynyel egyáltalán nem bírhatnak, nem szabad neki bírni; a szakembereknek consequens leszavaztatása és ha ők mégis opponáltak és véleményük mellett megmaradtak, egyszerű mellőzése; ez volt ott az eljárás. Hát, t. ház felhozta Szalay Imre képviselő úr, hogy ő és sokan csalódtak egy amerikai szőlőben, a melyet ellenállónak hitek. T. ház! Az amerikai szőlőkre vonatkozólag az igazi szakemberek előtt soha semminemű kétség nem forgott fenn, de igazi szakemberek csak ezt mondhatták ki és ez ma is áll; tény az, hogy Amerikában vannak szőlők, a melyeknek a phylloxera nem árt. Ezt senki sem vonta kétségbe, nem is vonhatta volna. A kérdés már most az, hogy vájjon azok a szőlők, a melyek Amerikában a phylloxérának ellenállának az amerikai klima és talajban, Magyarországba átültetve, vájjon megtartják-e ellenállási képességüket? Már most, a ki meg akarja határozni, hogy egy Amerikából behozott szőlőfaj magyarföldben, de a magyar föld különböző minőségében, hegyre, síkra, agyagos, homokos talajra, trachytra, mészre ültettetik, megtartja-e ellenálló képességét? Hát erre nézve a tudomány világosan megmondja az eljárást." Vannak Magyarországon olyanok is, akik azt tartják, hogy az itt honos szőlőfajok között is vannak a vésznek ellenálló fajok. De mivel ez is csak több évi kísérlettel bizonyítható, az így vélekedőket „tudatlanoknak, vagy szédelgőknek tartom". Az sem nyújt teljes biztonságot, hogy az amerikai szőlővesszők már 3 éve ellenállnak a vésznek, a következő 4-6 évben is megbetegedhetnek a „climaticus és talajviszonyok" miatt. Beszámolt arról is, hogy nem teljesen biztos a nagy számmal behozott, Franciaországban 38 1885. febr. 3. KN. 1884-1887. III. 324. 39 1887. febr. 11. KN. 1884-1887. XIV. 126. 40 1887. febr. 11. KN. 1884-1887. XV. 126-127. 374