A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

PUSZTAI Tamás: Muhi középkori mezőváros régészeti kutatásának topográfiai előkészítéséről

A visszamért szelvényeket 1:2000 léptékű térképre ráhelyezve látható, hogy Leszih Andor elsősorban a domb tetején található háromszögelési ponttól nyugatra ásott, tehát az építendő autópálya nyomvonalán belül nem végzett kutatásokat (2. kép).

6 Míg a Leszih Andor végezte kutatás elsősorban a település központi területeit érintette, addig jelen feltárásaink szelvényei a Muhi centrumától távolabb eső területekre esnek. 3. 1995 márciusában elkészíttettük a Muhi környezetét is magában foglaló, mintegy 64 hektárnyi terület szintvonalas felmérését. Mivel a lelőhely nyílt szántóföld, évtizedek óta intenzív mezőgazdasági művelés alatt van:

7 az elpusztult épületeket, telekhatárokat jelző, esetleges mikrodomborzati jelenségek dokumentálása nem volt lehetséges, azokat a szántás eltüntette. A 88-3014. sz. háromszögelési ponttól ÉK-re, az ÉKDNy-i irányban elnyúló település magját magába foglaló dombvonulat gerincébe vágva kisebb, természetes mélyedést figyeltünk meg. A dombvonulat DK-i oldala lankásabb, míg ÉNy-i oldalát egy hajdani folyómeder meredekebb oldala zárja. 4. A Muhi területére vonatkozó légifotókat három forrásból szereztük be. A FÖMI

8 és a TÁTI

9 e területen térképészeti céllal, az 1950-es évektől napjainkig készíttetett, mérőkamerás légfotóinak negatívjait átvizsgálva két képet találtunk, mely számítógépes elemzés nélkül is, azonnal használható információkat nyújtott a településről. Az elsőt 1972-ben készítették, elsősorban a középkori település környezetének rekonstrukciójához nyújt információkat. Ezen tanulmányozhatók a település - fehér színű nyíllal jelölt - orsószerű fehér foltját körbevevő, legmarkánsabban annak nyugati határában megfigyelhető, elhagyott Szinva-medrek (3. kép). A feltárandó terület meghatározásához, valamint településszerkezeti jelenségek rögzítéséhez azonban elsősorban a második, 1974-ben készített légifotónk nyújtott nagyobb segítséget (4. kép). A kép közepén, a 35. sz. út északi oldalán látható, ÉK-DNy-i irányú, megközelítőleg 1 km hosszú világos sávot azonosítottuk a középkori Muhi elpusztult épületeinek nyomával. Jól látható, amit az 1950-es évek terepbejárásain is megfigyeltek, hogy a település délen átnyúlik az út túlsó oldalára is. Az ÉK-DNy-i irányú világos folt tengelyében 25-30 méter széles sötét sáv húzódik végig, mely a települést északon elhagyva, mintegy 400450 méteren keresztül, továbbra is jól látható. Ezt követően nyomvonala megegyezik az Ónod felé vezető mai földútéval. Ez a fotón sötétebbnek látszó sáv mutathatja annak az útnak a nyomát, melynek meszes, kavicsos, törmelékes maradványait az 1950-es évek végén még több helyen megfigyelhették, s amelynek nyomvonala ezen a területen részben megegyezett a középkori település főutcájának nyomvonalával. Ez az út a domb északi felén, annak tetején megfigyelt, a geodéziai felmérés során is dokumentált, természetes mélyedésben fut. A légifotó nagyítása során a település határait jelölő világos folttól határozottan elkülönült egy, a dombvonulat közepére állított nagyfeszültségű villanyoszloptól DK-i irányban elhelyezkedő, szintén világos folt, mely az elpusztult templom helyére utal. A település középpontjába épített templom világos foltja körül a feltételezett főutca orsószerűen kiszélesedik. Szintén a légifotó nagyítása során figyeltük meg azt a sötétebb foltokból álló sávot, mely az egykori főutca ÉNy-i oldalán álló épület1936-ban Leszih Andor a településtől Ny-i irányban, illetve a templomhelytől DK-re kisebb kutatóárkokat is ásott. Ezek pontos elhelyezkedését azonban nem ismerjük. 'Az 1950-es évektől napjainkig, ahogy az a hajdani Muhit és környékét ábrázoló légifotókon is látható, a területet egy tömbben, nagyüzemi táblákban művelték. Ezt megelőzően pedig kisebb parcellákra volt osztva (Éri István-Bálint Alajos 1959. 9.). "Földmérési és Távérzékelési Intézet, Budapest "A Magyar Honvédség Tóth Ágoston Térképészeti Intézete, Budapest 35