A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FÜGEDI Márta: Borsod megye népe a millenniumi kiállításon

3. kép. A felállított mezőkövesdi ház rajza (Borsod megyei Lapok, 1896.) A lakásbelső leírása a következő: „Az első házban állanak a vetett (vendég) ágy, a karospadok, a padkával körülkerített bubos-kemence. A falakon szentképek, rámás óra, viaszgyertyák, tányérok lógnak. Az ablakokat rikító vörösfüggönyökkel látják el. A konyhát a kémény boltíve választja ketté. A konyha első felében a pitvarban van a tálas, a fazekas, vizespad, a másik felében a szabadtűzhely. A második (tulajdonképi lakó) szobában a felvetett ágyakat, tulipántos ládákat, karospadokat, asztalt találhatni. A mestergerendához erősített polcon kenyereket tartanak. Sok házban ebből a szobából járnak a padra." A kiállítás fő jelentésében 1897-ben aztán részletesebben elemezte és magyarázta Jankó a kiválasztott mezőkövesdi háztípust és házberendezést, valamint a telek jellemzőit:

12 „Mező-Kövesd házait ritka egyöntetűség jellemzi, s építkezése egyszersmind érdekes példája az új typusok keletkezésének. A kiállításban bemutatott matyóház határozottan typusos és jellemző Mezőkövesdre; emellett egészen bizonyos, hogy új. A modern ház ugyan hasonlít a palóczok modern házához, de a vértelek olyan alakot mutat, mely Mezőkövesden egészen specifikus..." Az új típusú házhoz újabb divatú kerítést választott Jankó: „...az újabb keletű házaknál ... kerítésül már deszkákat s az utcza felől czifrázott léczeket alkalmaznak. A telekre a kis és nagykapun át jutunk az utc zárói..." Jankó János koncepciójának megerősítését és választása helyességének igazolását látta Istvánffy Gyula 1896-ban megjelent matyó monográfiájában,

13 melynek kéziratát 1895 nyarán, tehát már borsodi gyűjtőútja és a matyó háztípus kiválasztása után olvasta 12 Jankó J., 1897.36. 13 Istvánffy Gy, 1896. 352