A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FÜGEDI Márta: Borsod megye népe a millenniumi kiállításon

4. kép. A Néprajzi Falu mezőkövesdi házának fotója. (Vasárnapi Újság, 1896.) el. Istvánffy ugyanezt a háztípust rajzolta le „természet után", „újabb matyóház" megjelöléssel. „A lakóházra nézve érdekes találkozás volt Istvánffy és az én választásom közt. ...egymással nem érintkeztünk, egymást nem ismertük. Akiállítás matyó háza pedig készen volt már akkor, mikor Istvánffy czikke s benne a matyó háztypus rajza megjelent. A rajz és a ház összehasonlítása legott meggyőzött arról, hogy mindketten teljesen ugyanazon házat találtuk a legtypusosabbnak Mező-Kövesden." - írta.

14 A monográfiát úgy értékeli, hogy a „matyók egész életét feltárja, mintegy felfedezi előttünk, minket választásunkban megerősített, adatainkat teljesen igazolta." A vitatott matyó háztípus az a múlt század utolsó évtizedeitől elterjedő, díszes deszkavértelkes, tornácos gazdaháztípus, melynek homlokfalában a két ablakon kívül még egy boltíves ajtó is látható, mely az ámbitusra vezet. „A tornácz boltozata itt már mindig téglából vagy kőből rakott henger alakú, vagy négyoldalú oszlopokra támaszkodik, s az oszlopközök 80-90 cm magas deszkakerítéssel vannak kitöltve. Az ámbitus végében a ház fala kiszökik és a tornácz oszlopaival egy vonalban húzódik végig. ...az újabb keletű házak beosztása csak annyiban elütő, hogy az éléskamrának nem a hálókamrából, hanem az udvar felől készítenek bejáratot, az ámbitus végén pedig egy alacsony kis ajtó látható, mely a ház alatt lévő pincébe vezet" - így írja le Istvánffy Gyula e háztípust.

15 14 Jankó J., 1897.37. 15 Istvánffy Gy, 1896. 353