A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FÜGEDI Márta: Borsod megye népe a millenniumi kiállításon

BORSOD MEGYE NÉPE A MILLENNIUMI KIÁLLÍTÁSON FÜGEDI MÁRTA A magyar honfoglalás ezeréves évfordulójára rendezett országos kiállítás és rendezvénysorozat jelentős vállalkozása volt a Néprajzi Falu felépítése a Városligetben, melyben a magyar népi kultúra jellemzőnek tartott képét kívánták bemutatni. Az ezredéves kiállítás keretébe illesztett Néprajzi Falu terve és megvalósulása egy sajátos társadalmi folyamat, egy kulturális és tudományos program eredménye, melynek sikere és hatása az új évszázadra is meghatározta a néprajz és a népi kultúra helyzetét, valamint egyes népcsoportok helyét és szerepét is. A millenniumi kiállítással betetőzik és beteljesedik egy korszak, mely a népi kultúra felfedezését és felértékelődését eredményezi.

1 A Néprajzi Falu koncepciójának kialakításában jelentős szerepe volt a háziipar sikerének az 1885-ös országos kiállításon. Az akkor először bemutatott 15 „élethű parasztszoba" célja a korabeli magyar országterület néprajzi összképének teljességre törekvő bemutatása volt. A siker kapcsán méltán fogalmazódott meg, hogy „a kiállítás alkalmával fedezte fel Magyarország önmagát".

2 A népéletet megjelenítő, életszerű bemutató a berendezett parasztszobákban, mely szerint „a tárgyak nem ötletszerűen hagyattak egymás mellett, hanem azok a népnek házi és családi életét visszatükröztető s a valóságnak híven megfelelő parasztszobák keretében gyűjtettek össze",

3 Európában már korábban megjelent,

4 Magyarországon azonban újszerű és rendkívül hatásos volt. Az 1885-ös kiállítás parasztszobáinak sikere után tehát természetes volt, hogy a millenniumi előkészületek során is kínálkozott e siker megismétlése. Éppen megalakult Magyar Néprajzi Társaságnál határozatban hangzott el, hogy „a millenium legillőbb megünneplése volna a mai és a történelmi Magyarország teljes hű képének bemutatása egy nagyarányú országos ethnographiai kiállítás keretében".

5 Az ezredéves kiállítás Néprajzi Falujának megvalósítása a fiatal néprajzkutató Jankó Jánosra hárult,

6 aki a tervet nemzetközi tapasztalatok, az 1885-ös kiállítás tanulságai, valamint a létesítendő Néprajzi Múzeum érdekeinek szem előtt tartásával igyekezett összeállítani. Az ország etnikai, nemzetiségi és geográfiai viszonyaiból kiindulva határozta meg a felállítandó épülettípusokat. A javasolt 31 megyéből „típusházakat" jelölt ki, melyeknek felépítése és berendezése a megyék feladata volt. E tervből végül is néhány megye visszalépése és módosulások után 24 ház valósult meg. 1 Vö.: Kresz M, 1968. 1-36.; Hofer T., 1989. 59-74. . 2 Herich K., 1886. 497-514. 3 Herich K., 1886. 499. 4 A bécsi világkiállításon 1873-ban állítottak fel „nemzetközi falut", továbbá Antwejpenben, Prágában, Drezdában is építettek szabadtéri néprajzi múzeumot ideiglenes jelleggel. VÖ.: Kresz M., 1968. 13. 5 HerrmannA., 1890.56. 6 Vö.: Balassa L, 1968. 17-32. 349