A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FÜGEDI Márta: Borsod megye népe a millenniumi kiállításon

1. kép. Képeslap az ezredéves kiállítás néprajzi falujáról. A Magyar utca (jobbról a második a mezőkövesdi ház). Zempléni Múzeum gyűjteménye, Szerencs Jankó tisztában volt „háztypus"-koncepciója korlátaival és megvalósításának nehézségeivel. Azt vallotta, hogy az eredeti jelleget már egyetlen házon sem lehet egységben megtalálni, ezért a népi építészeti elemeket egyenként kell vizsgálni, fotó, rajz, feljegyzések segítségével rögzíteni, s „azokból összeállítani az ősi typust".

7 Az alföldi háztípusok képviseletében Borsod megyéből a matyóság lakóházát választotta Jankó János. Borsod megyét bemutató koncepciójának inspiráló forrásai a következők lehettek: Már az 1885-ös háziipari kiállítás borsodi szobája is a matyók és a szirákiak viseletének kontrasztjára épített, mint a jelentésben megfogalmazták: „ellentétes ruházatú csoportjával hat a szemlélőre".

8 Jankó János másik tájékozódási forrása Kandra Kabosnak az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben c. vállalkozásában megjelent leírása volt.

9 „...a costumök bemutatásánál eleve is elhatároztuk a sajóvidékinek (szirákinak) és matyónak (mezőkövesdinek) kiválasztását, ...mikor a kettő közti ellentétet Kandra és Herich is hangsúlyozták."

10 Borsod megyei gyűjtőútját tehát a fentiek hatására tervezte meg. A vármegyét képviselő Somogyi Kálmán, Bátky Gyula és Vas Lőrinc szolgabírák, Morvay János mezőkövesdi községi főjegyző és Leichtner Gyula államépítészeti hivatali mérnök kíséretében járta végig a tervbe vett településeket. Jankó János 1894. november 15. és 19. között 5 napot töltött Borsod megyében, hogy „magyar lakosságának építkezési modorát, házberendezését és viseletét" tanulmányozza, és tapasztalatai alapján megtegye javaslatát a megye megjelenítésére a Néprajzi Faluban. 7 Jankó J., 1897. 7. 8 Jankó J., 1897.32. 9 Kandra K., 1891.266. 10 Jankó J., 1897. 33. 350