A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

község határában előforduló topographiai nevek. - a Község alatt mindjárt Keletre: „Burgundia", ez a Községhez tartozó belsőségből áll, mint egy 35 zsellér lakkal, hihető hogy később ide települt idegenek által építtetett. „Kardos homok" szántóföld, emelkedett fekvéssel hagyomány szerént a régibb időkben szántás és kapálás idejében Kard 's más egyéb fegyver darabok fel találásáról neveztetett, de inkább hihető, hogy Kard alakjában érinti a közveden alatta és mellette levő és vizjárta Kaszálló területet: nevezetét innen vette. „Csányi homok", dombokból álló szántó föld, nevezéséről semmi tudomás. - „Hegyes halom", egy magas homok domb, környezve aljas és változva magasabb fekvésű szántóföldekkel, - alatta fekszik a „Bordás tó" mely a szántó földek között esik, ez előtt nagyobb ár vizek alkalmával ár vizet is kapott, igen vastag át mérőjű és kemény testű nádat termett, úgy hogy a borda csinálásbol élő Gömör megyeiek innét szerzettek be a szükséges nádat. - „Farkas szeg" szántóföldből álló nyelv alakú föld terület nyúlik a lapályos területbe majd nem a török eréhez, nevezetét onnan vehette, miként mivelés alkalmával most is, de régebben nagyobb mennyiségű Urna darabok és egész Urnák is találtatnak és találtattak. „ Török ér szeg", egy a török és határ ér által elkerített kaszálló föld terület. - „Danka" homok magaslatokból álló szántóföld. „Bai homok", községi legelők között fekszik mint egy 10 holdnyi magaslat; nevezetét bizonyosan régi Bai Kenyézlő Község birtokosáról vette Ki el halálozván vagy is utód nélkül a Község Kamarára szállott, Kriston Lajos körjegyző Helynevek. Pthrűgy községből Szabóles Megyéből. A' nyomtatott utasítás 1 -ső pontjára. Szabóles Megye Dadái járás II. A' megye székhelye Nagy-Kálló, járás szék helye Nyíregyháza, a' szakaszé pedig Rakamaz. A' Község a' megyei felosztáson kívül mint táj elnevezéshez, egyszersmind az úgy nevezett Takta-közhöz tartozik, mely onnat ered, miszerint hihető a' ászának egy régi ága Takta név alatt Tisza Ladány mellett kiszakadván Ladány, Tardos Csobaj, Báj Pthrügy és Kenéz községek éjszak, és nyugati határ oldalait körűi keríti, és Tisza Lucznál szakad ismét a' Tiszába. Most ugyan már nem foly, mi után Ladány mellett elvan választva töltéssel a' Tiszától, de víz van benne többnyire de azok is, ha feleslegesek, és kitöréssel fenyegetnének T. Lúcznál zsilip segítségével a' tiszába lecsapoltatnak. A' 2-ík pontra. A' község pecsétnyomóján FPTHRÜGY. névalatt, mely előre ragasztott F alkalmasint falut jelent és tehát csak Pthrűgynek iratik. A' nép nyelvén azonban; de az egész környéken is Tügynek neveztetik, és ez utóbbi elnevezés leg kiterjedtebb magyarok lakván emlékezet óta, azért más nyelveni neve ősmeretlen. A' 3-ík pontra. Már a' 2-ík pontban megfejttetík. A 4-ík pontra. Az úrbéríség behozatalával 1775-ík évben. Az 5-ík pontra. Ősmeretlen. A' 6-ík pontra. A név hihető Frigyből ered, mert a' monda szerént valaha Huszítákis lakták, és mostani egyetlen református templomának alapját is azok tették volna le, falai azonban az öregek emlékezete szerint már később épültek, ez azonban bizonytalan, hanem inkább származtatható neve azon vízállásos fenéktől, mely még mai napig is Tűd nevet visel. A' 7-ík pontra. A' Táj elnevezés Kálmán névtelen írójánál is elő fordul Tokuta Kúz név alatt, és természetes, vagy talán mesterkélt fekvésénél fogva vízi vár lehetett, mert a' mint az 1-ső pontban emlittetett a' Takta, és Tisza által körül fogatván egy Szigetet képez ugyan azon első pontban említett községek határjaíval együtt. A' vár bástyái lehettek a' Pthrűgyí, és Kenézí határban a' félholdanként egymásra hajló tavak fehér tó vényasszony tava, görbe tó és Erecs, valamint a' peres ere nevű mély ér, mely két utóbbi erek által két kűlőn darab sziget képeztetik, öszve-vissza szött-font tavakkal, melyekbe ugyan a' tisza Szabályoztatása ólta csak néha néha akad meg hoszas időre a' víz. - Éjszak felől a' Zombori határban a' Díktány, Bálvány, Bocs erek, az árvatóval együtt, melyek hasonlóul jelentékeny mocsáros apróbb szigetekkel foglalnak körül, és ritkán van víz nélkül. A' dél, és Keleti bástyaját pedig a' Tisza maga képezte apróbb kiöntéseivel együtt. Dűllői: Gát megi, Fejő, Görgő, Kecskés ér, Lápos, Kárászné széki, Kő határ, Kódus rét, Fehér tó köze, Gyolcs rét, Pósa elő, Paptava kőzi, Szakadék, Nagyerdő és Díktány zúg, a' kaszálló, és legelökben Szántó földekben pedig Fejő tóhát, kecze tó hát, Süldő tó hát, Kecskés ér hát, Két ökör halom, Hosszú és Közép düllő, Ördög égető halom, Madarász halom, Szöllőskert tábla, Kakaska fenek, Nagy és Kis sovány szer, Vasarós halom, Szijj János hatja, Nagy, és Kis Cseger, kert alja tábla, Bakos ér közi, Úrrét, Kiserdő és Tök főid, - valamint a Pénz gödör tábla, Hegyes hát és Borjú szeg. 342