A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

Nevezetesebb tavai: A' fehér tó 150 hóid kiterjedésű Hamvas tó, Vén aszony tava, Bodóné feneke, Falu tava, Sámson, Ikrága, és avarné tava, valamint még számos düllőikröl nevezett apróbb fenekek. Erek, mely bő esőzés, vagy árvíz idején folynak és közlekedésbe hozzák mind az apróbb mind a' nagyobb tavakat, és mocsárokat: a' Takta, Erets, Díktány, Peres ere, Ferencz ere, Laskod ág, és Füzed ere. És végre a' község határa öszveér éjszakról a' Tarczalí, Zomborí, monoki, és Bekecsí határokkal. Nyugotról a' Szadai és Harkányival. Délről a' Dadaí és Kenézível. Keletről pedig a' Bajival. Hajdanában a' határ sok szék sót termett, de a' tisza szabályoztatása ólta többnyire elveszett. A' lakosság zöldség termesztéssel szorgalmasan foglalkozik, nevezetes a' Tiigyi tormáról. A' gyümölcsészet csupán a meggyre szorítkozik. Kelt Pthrűgyön 1864-ík évi Május hó 11-én Halgató Pál Fő bíró Hornyák Mihály jegyző Helynevek. Takta-Kenéz községből Szabóles Megyéből. A nyomtatott utasítás 1-ső pontjára Takta-Kenéz község Szabóles Megye, Dadái Járás 2-ik szakasza. A' Megye székhelye Nagy Kalló. A' járás székhelye Nyíregyháza, a' szakaszé pedig jelenleg Rakamaz. A' község egyszersmind táj elnevezés szerint a' Taktaközhöz tartozik. A' táj elnevezés eredete Pthrűgy mellett íratott le. A' 2-ik pontra. Némelyek szerint Kenéz, Kenyézs, a' tisza menti táj ejtés szerint pedig Kinyizsnek is mondatik, másneve nincs. - 1852-ik év ólta Ó és Új Kenéz, mivel a' Kenézi tisza átmetszés árka a' falut nemcsak saját határjától el választva szigetbe szorította, hanem annak egy részét el is foglalta, azért a' lakosság kiköltözvén a' határ közepére, és új falut alakított új Kenéz név alatt, az ó falu helyén pedig csupán az urasági kastély majorjával együtt maradt meg mintegy 170. holdnyi többnyire erdőségből álló szigeten. A' 3-ík pontra. Ember emlékezet ólta nem volt az előbb mondottaknál A' 4-ík pontra. Az öregek mondája szerint már 1663-ban már említtetik, mint Camaralis birtok; de az úrbériség behozatalával már földes úri tulajdon volt. Az 5-ík pontra. A' lakosság több eredetű lassan lassan bevándorolt, és apródonként megtelepedett, egyébbként egy nyelvet beszél - a' magyart, és nagyon szegény. A' 6-flc pontra. A' monda szerint, minthogy leginkább erdőségből állván határja, - a' tisza partján épült falújából a tisza vizére meszire kinézhetett, és igy lett a' neve Kinéz. A' 7-ík pontra. Düllőinek nevei kaszálló, és legelőkben: Lápos, Előfüz, Kék csomóka, Szenterdő, Csikor zug, Örvény zug, Erecszug, Nagyhát, Kistólapossa, görbe tó közi, Szelep lapos. Szántó földekben: Első és 2-ik káka hát, Bivaj hát, Hoszúhát, Kis kengyel, Nagy Kengyel, és Szikhát. Erdőkben: Tót fűz melyben mai napig is 6-8'-nyi lábnyi átmérőjű odvas füz fák, és szinte 3-4'-nyi átmérőjű tölgyfák találhatók, a' Sózó /:füzes:/, Tavai: Csikor, Görbetó, Szelep, Erecs, fehértó, Zubogó és Kengyel tavak, valamint még több apróbbak is. Kelt T. Kenézen 1864-ík év Május 11-én Beretz János fő bíró Hornyák Mihály , Jegyző [Tardos] Szabóles megye Dadái Szolgabírói járás Kebelébe tartozó Tardos Község eredetének és jelenlegi állásának leírása A Község hely neve el nevezése, sem írott emlékekből sem hagyományból ki puhatolható nem lévén, csak annyi emlék él a népek között hogy hajdan egy kiszolgált kapitány bírta, midőn még néptelen volt, egyedül egy Korcsma és egy Állás volt azon helyen hol most a falu fekszik, de hogy ki által és honnan népesíttetett és honnan telepíttetett felölle semmi sem tudatik. A Község határán elnevezések ezek. Sóska part, Danczka, Homok hát, Kanahán, Barát sziget, Kis rét, Kolokányos és Karakó nevű legelő melly a tísza árja által boríttatík gyakran, - a Községben bent a Czigány 343