A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - BOROS László: Adatok a felső-tiszai áruszállítás történetéhez

ADATOK A FELSŐ-TISZAI ÁRUSZÁLLÍTÁS TÖRTÉNETÉHEZ BOROS LÁSZLÓ Az egykor vad, szeszélyes folyó hírében álló Tisza a Kárpát-medence második legnagyobb természetes vízfolyása. Adatok vannak arra, hogy rajta a szállítás több évszázados múltra tekint vissza, de az is kiderül ezekből a forrásokból, hogy a tutajozás, a hajózás sok-sok akadályba, nehézségbe ütközött pontosan a folyó szeszélyes vízjárása, rendezetlensége miatt. A Tisza vizeit a Kárpát-medence keleti felében 157 186 km

2 területről gyűjti össze. Mellékfolyói, miként a gyűjtőerek hálózzák be Erdély, Kárpátalja és a Felvidék hegyes, dombos, erdős fában, sóban, építőanyagban gazdag tájait csakúgy, mint a medencék és az Alföld gabona és más kultúrnövényeket termesztő agrárvidékeit, éléskamráit. Az eltérő természeti és gazdasági tájak népei és gazdasága között teremtett kapcsolatot a trianoni békeszerződésig a Tisza. Azt követően ez a szerepe erősen lecsökkent, a rajta vízi úton szállított áruk struktúrája kedvezőtlenül leszűkült. A hajózás természeti (hidrológiai) feltételei A Tisza kapcsolatteremtő képessége, szerepe - mint már említettük - nem volt kifogástalan az év mind a 365 napjában, s a folyó minden szakaszán. A két forráságból (Fekete- és Fehér-Tisza) eredő folyó hegyvidéki szakaszán (Husztig) nagy esésű, sebes, a nyári és az őszi hónapokban sekély vizű és keskeny. Csak tutajozásra alkalmas, de csakis nagy vízszint (árvíz) idején. A Huszti-kaputól lefelé esése lecsökken. Miután felveszi a Szamost és a Bodrogot, vízhozama, mélysége, szélessége megnövekszik, medre erősen kanyargóssá válik. Közép- és nagy(ár)vízkor hajózható, kisvízkor csak szakaszosan. Ezért előbb egyes szakaszait, majd 1946-tól Vásárhelyi Pál tervei alapján az egész Tiszát nagy anyagi ráfordítással szabályozták. Ennek során Tiszaújlak és Titel között 1880-ig 112 kanyarulatot vágtak át, amelynek következtében a folyó eredeti 1419 km-es hossza 966 km-re rövidült. Nemcsak a hajózást veszélyeztető túlfejlett kanyarulatok tűntek el, hanem megnövekedett a folyó esése, ezzel némileg csökkent a zátonyképződés veszélye. A szabályozás után a Tisza kilométerenkénti esése Csap és Tokaj között 8,2 cm-re, Tokaj és a Sajó-torkolat között 3,2 cm-re, a Sajó-torkolat és Ároktő között 6,8 cm-re növekedett kis vízszint idején.

1 A hajózást erősen befolyásolja (segíti, illetve akadályozza) a vízmélység. A Tisza vízmélysége kisvízkor Mezővári és Vásárosnamény között 1,6 m, Vásárosna1 Bulla Béla 1962.: Magyarország történeti földrajza, 248-250. old. 512