A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - BOROS László: Adatok a felső-tiszai áruszállítás történetéhez

1. kép, A tiszai áruszállítás vázlata meny és Csap között 2,4 m, Csap és Tokaj között 2,4 m, Tokaj és a Sajó-torkolat között 3,6 m. Középvízhozam esetén a vízmélység az említett szakaszokon 6,7 m, 7,6 m, 7,4 m, illetve 8,5 m. A gázlók mentén kisvíz idején azonban 2-4 dm-re csökken, amely gyakorlatilag lehetetlenné tette a nyári és az őszi hónapokban a hajózást. Éppen ezért igyekeztek a tiszai hajókat kis merülésűre építeni, az uszályok fél vagy harmad terheléssel közlekedtek és az év egy jelentős szakaszában (így is gyakran zátonyra futottak). Tokajnál a Tisza sodorsebessége kisvízkor 0,63 m/s, árvízkor 1,4 m/s. A kisvízi középsebesség 0,48 m/s. Közép- és árvízkor a sodorsebesség ugrásszerűen megnövekedett, amelynek következtében hegymenetben (a folyással szemben) a gyenge vonóerejű gőzhajók nem, vagy csak rendkívül lassan tudtak haladni. Ugyanez vonatkozott a korábban alkalmazott lóvontatásra is. A gőzhajózás megindulásától az önjáró uszályok megjelenéséig hosszú kötélen vontatott uszályokon történt a fuvarozás az erősen kanyargós Tiszán és mellékfolyóin, amely megnehezítette a manőverezést. Ezért rendkívül fontos volt e kor hajózása számára a megfelelő mederszélesség, amely Csap és Tokaj között kisvízkor 96 m, közepes vízálláskor 179 m, Tokaj és a Sajó-torkolat között 121 m, illetve 178 m a Tiszaderzs-szolnoki szakaszon 125 m, illetve 182 m. Alapvetően befolyásolja a hajózás lehetőségét, biztonságát a vízhozam. A Tiszán Tokajnál kisvízkor 53 m

3

, középvíz idején 465 m\ árvízkor 4070 m

3 folyik le átlagosan másodpercenként, ami igen nagy ingadozást jelent (1:77-hez), a tiszalöki vízlépcső megépítése előtt megnehezítette a kikötést, a kikötők kialakítását. A máramarosi só és fa Tokajba a Tiszán érkezett, kirakásuk a tiszai kikötőben történt. Ezzel szemben a kő (andezit) hajóba rakodását a Bodrogon végezték. A fa 513