A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - HŐGYE István: Verbubválás Zemplénben a XVIII. században

kilenced napig verbuvált. 2-re: Azt is jól tudja, hogy Suller Leopold nevű Strázsa Mesterrel és Káplárral együtt 11-en voltak, kik is három szekerén jöttek ide, innen pedig a város Göncig 4 szekeret kényteleníttetett alájok adni, azonkívül a kapitány alá is egyet (ki is a többi után mintegy harmad vagy negyed nappal érkezett), elébb is elment a többinél. A 3. pontra vallja a Tanú, hogy itt Mád városában kb. 12 új katonát fogadtak, azok között két, itt való gazdaember is volt, úgymint Szopkó György és Dózsa István, hogy ezeket pedig erőszakkal vitték el, onnan tudja a Tanú, mert 4-szer az elsőért minthogy kedve ellen elvitetett, maga a tanú olvasta le a tiszteknek a 4 vonás forintot, a másik is maga váltságáért 8 forintot fizetett, tudja azt is, hogy ezeken kívül még kettő váltatott ki, úgy mint Koszta János görög legény, ki is magáért fizetett 114 Rhénes forintokat, és Poros István, kiért azt is hallotta, hogy az Atyafiai 12 aranyat fizettek. A 8 katonát pedig magokkal elvitték. Második Tanú Herlinczky János, Mád város bírója 40 év körüli. 1-ször: Tudja, hogy a katonák Pünkösd Havának mintegy elejin elkezdvén, itt Mád városában dob- és hegedűszóval kb. 9 napig verbuváltak. 2-szor: Tudja azt is, hogy egy zászlótartó és egy strázsamester voltak a verbungon, azután két vagy három nappal érkezett Kégli nevű kapitány is, ki talán 3 nap múlva elébb, mint az többi, elment, de az közkatonák számát, mivel magok pénzén éltek, nem tudhatja, de azt tudja, hogy ide való jövetelekkor 3 szekér hozta őket, elmenetelekkor pedig a város 4 szekeret kényteleníttett alájok Göncig, azonkívül a kapitány alá is egyet. 3-ra: Nem tudja világosan, hogy a többi között két itt való portió fizető szegény embert, úgy Dózsa Istvánt és Szopkó Györgyöt, erőszakkal elvitték, mikor e Tanú bíró lévén az Tisztekhez járt kérni, hogy az Gazda Embereket ne vinnék el, akkor kérdezte a Tanú Szopkó Györgytől, minthogy ő volt az első, hogy volna é kedve az katonaságra? Arra azt felelte, bizony néki nincsen, nem is volt, hanem erőszakkal és kedve ellen vitték el, sőt e Tanúnak Tisztekhez való jártában, midőn hallották a katonák, hogy kérelmezné az Gazda Emberekét mintegy dorgálván a katonákat, hogy miért viszik erővel az Gazdákat, akkor rútul káromkodván a katonák mondották. No bíró, ilyen-amolyan, adta csak add bé a kezedet, mindjárt téged is papokkal együtt elviszlek. Harmadik Tanú Vécsy János 36 év körüli, mádi szenátor vallotta: Tudja a Tanú, hogy azon verbuválásnak alkalmatosságával 12 katonát fogadtak, kik közül 2 Gazda Ember, úgy mint Dózsa István és Szopkó György, a többi pedig kapások, másféle legények voltak. Negyedik Tanú Dózsa István, kb. 50 éves mádi lakos hittel vallja, hogy a katonák itt verbuváltak, de hány nap, nem tudja. Tudja bizonyosan, hogy azon verbungnak alkalmatosságával egy estve a Méltóságos Báró Andrássy Urak Ő Nagyságok kocsmájára egy krajcár ára sert inni bemenvén, sokszor nevezett regimentbéli katonák a mostan említett kocsmán a Tanút megfogták, és erőszakosan elvitték. És midőn azután mentek volna véle, minthogy erőszakkal elhúzták, kedve nem lévén, kiugrott közülük, és szaladásra vette az dolgot, kit is utolérvén nem sokba múlt, hogy az bélit ki nem vágták, amint most is a vékonyán felül az vágás meglátszik. Azután felvévén a Tanú egy kocsmára az, hol a Káplár volt szállva, ottan sokat kényszeríttettek, hogy adja be katonaságra a kezét, de hogy kedve nem volt, nem akarta beadni a kezét, csákányokkal és kardok lapjával hátul megvervén és megkínozván annyira, hogy sehova nem mehetett, ami abból is kitetszik, hogy az nagy vágás és verés után a Tanút az kemencze mellé vetették. És midőn Strázsa nélkül otthagyták, elmehetett volna, hogyha bírhatta volna magát. Kevés üdő múlva ismét visszajöttek a katonák, és akkor erővel ráadták az Mundért, haszontalan lévén sok reménykedése, hogy tudniillik hagynak néki békét, amert már felesége, gyermekei vannak, s portió fizető ember volna úgyis (úgymond mit csináltok velem, mivel már koldussá tettetek). Mivel a Tanú maga is benne volt a veszedelemben, tapasztalván jól tudja azt, hogy magával együtt itt Mádon fogadott új katonák közül 4-et eresztettek el fizetésért, úgy mint Poros Ostvánt, Koszta Jánost. Szepessy György egy aranyat tett le az Tiszteknek, és mivel az katonák mentéjét is béitták volt a Tanúnak, azért Szathmáry Mihály fizetett 3 máriásokat. Ötödik Tanú Szopkó György, mádi, 22 éves. Hogy hány új katonát fogtak itt Mád városában, bizonyosan nem tudja, hanem azt tudja, hogy Dózsa Istvánt és magát is, portió fizető embereket, erőszakosan vitték el. Amint hogy egy alkalmatossággal két kerékszegen elveszvén gondolta azt, hogy ha valaki ellopta is, a kocsmába vitte, és ottan béitta. Kocsmánkint kereste a maga kárát, a többi között Báró Orczy Úr Ő Nagysága kocsmájára bemenvén kérdezkedni, 507