A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - VARGA Gábor: Adatok a debreceni református kollégium szikszói szőlőbirtokának történetéhez (1772-1842)

A jó évjáratoknak köszönhető, hogy a debreceni református kollégiumnak ilyen nagy távolságból is érdemes volt műveltetni a szőlőt. Ehhez nagy mértékben hozzájárultak a hűséges szikszói „inspektorok" is, akik a földnek és bornak „jó gondját viselték". A kollégium és a városka között végig jó kapcsolat volt a jellemző. A szikszóiak a tiszáninneni református püspökök minden tiltása ellenére még a tanítóikat (oskola mesterüket) is Debrecenből hozatták szívesebben s nem Patakról. A szikszói szőlőkultúra hatott a debrecenire. Varjas professzor például hárslevelű szőlővesszőket hozatott Szikszóról, hogy Debrecenben meghonosítsa azokat. A diákok és a professzori kar is szívesen jött Szikszóra, különösen a szüretekre. Szüreti vendég volt az országos hírű Budai Ésaiás, Hatvani István a kísérleti fizikaoktatás első népszerűsítője, Sinay Miklós, Sárvári Pál, a költő Fazekas Mihály és Csokonai. A kollégium vezetői is szívesen vittek maguk közé tehetséges szikszói lelkészeket tanárnak, így például Varga Istvánt, aki akadémiai levelező tag lett. A szüreti munkálatok levezetését, a munkások felvételét, a velük való elszámolást mindig a kollégium valamelyik akadémista diákja végezte. A valódi önkormányzat, a diákokban való bizalom szép példája volt ez. A kollégium a szőlő és a Halász Takách Sámuel egyéb adományaiból a hetven év alatt mintegy 200 szegénysorsú diák tanítását tudta segíteni. így a szikszói szőlők közvetetten nagy mértékben hozzájárultak a „kiművelt emberfők" képzéséhez. Ez a tény a felvilágosodás - és reformkori nemzeti művelődésünk szempontjából sem jelentéktelen. 504