A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - BALASSA Iván: Patikák Tokaj-Hegyalján a XVII-XIX. században

PATIKÁK TOKAJ-HEGYALJÁN A XVII-XIX. SZÁZADBAN BALASSA IVÁN A magyar nyelvben a patika 'gyógyszertár' szavunk 1405 körül a Schlágli Szójegyzékben tűnik fel, míg a patikáros elnevezéssel személynév (Johannem Pathycaros dictum) formában 1465-ben találkozunk. (A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 3:130-131.; továbbiakban TESZ.) A szónak apotéka-patika; apotékárius-patikárius formája egymás mellett élt Zemplén vármegyében is. Patikárius György 1598-ban Csörgőn négy jobbágy telekkel rendelkezett (Adalékok Zemplén vármegye történetéhez 4:39.; továbbiakban Adalékok). Sámbár Mátyás (1617-1685) a Sárospatakon is többször hitvitázó jezsuita „Orvosi ispotály" címen 1664-ben hely nélkül megjelent könyvében ezt írja munkájáról: „E könyvecskét orvos patikának neveztem el". Az orvos jelző azt látszik jelezni, hogy másféle patika is lehetett, melytől azt meg kellett különböztetni. 1768: „Várossunk Lakossá Hölbing Mihály Apothecarius Uram..." (Román János: Források Sárospatak település- és építészettörténetéhez. Sárospatak, 1965. 185.). Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy Tokaj-Hegyalján a 'gyógyszerészek' többsége a Szepességből származott. A rövidebb formát is általánosan használták; a közeli Sátoraljaújhelyen csaknem ezzel egyidőben jegyezték fel, 1775: „... egynehány hétigh az Ágyát keletett nyomni, és magát á Patikárius Úrral curáltatni, végtére érvágással élni" (Kazinczy Ferenc Állami Levéltár Acta Juridica. Loc. 78. Nr. 236.; továbbiakban KÁL.). 1786: „... amelly Apothecában legkisebb hiba tapasztaltatik, avagy tsalárdság ki tudódik az illyetén Apotheca azonnal be záratasson" (Adalékok 6:123.). Tokaj-Hegyalján a patika jelentette azt a többé-kevésbé állandó árulásra szolgáló épületet, melyben élelmet, italt, de esetenként bécsi - és török - árut is lehetett vásárolni. Számos adat megfordult a kezemben, de egyetlen olyat sem találtam, mely ezt az árudat apotékának írta volna, ez az elnevezés csak a 'gyógyszertárat' illette meg. Az ezekben a bódékban árulókat sohasem nevezték Apothekariusnak-patíkáriusnak. Már ebből is következtethetünk arra, hogy ha a szó azonos tőből származik is, de az átvétel máshol és más időben történhetett. A XVII-XIX. században a hegyaljai városokban háromféle eladásra szolgáló építményt különböztettek meg: 1. A bolt, mint a neve is mutatja: kőből épült, boltozott, utcára nyíló, állandó építmény, melyben hivatásos kereskedők árulták portékájukat. 2. A piacon, vásárokon felállított sátor, melyet éjszakára többnyire lebontottak. 3. A piacokon, ritkábban a saját telken épített egy helyiségből álló házacska, melyben különböző árukat lehetett vásárolni. Ezeknek a neve volt a XVII-XIX. században Tokaj-Hegyalján: patika. Lássuk ezeket most egy kicsit közelebbről. Az első részletesebb feljegyzést 1623-ból Sárospatakról találtam: „... András deák Varga pal Vramnak mustoha fija hogy w kegielme uot az piacion egy patikát ugian az szaros patakj piacion melynek szomszedj delroly Nagy mattiasne patikája 483