A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - VÉGVÁRI Lajos: Munkácsy európai jelentősége

mester nem tudott mit kezdeni vele, mert ahogy Genthon István írta, Munkácsy tragikusra fordította a düsseldorfi vígjátékok nyelvét. így jött létre sajátos stílusa a romantikus realizmus. A Siralomház szellemiségének már semmi köze sincs a düsseldorfi iskolához. A Siralomház sikere után Hollandiába és Angliába látogatott, Rembrandt és Frans Hals műveinek tanulságait felhasználva festette meg a Tépéscsinálókat és az Éjjeli csavargókat. Majd a bécsi világkiállításon való szereplés céljából többek között a Köpülő asszonyt és a kétalakos Siralomházat. A sokalakos Siralomház két személyre való redukciója nemcsak minőségileg jelent új fokozatot Munkácsy művészetében, hanem témája és megfestésének módja szerint belesorolható az európai festészetnek abba a láncolatába, melynek egyes állomásai Goya: Őrültek háza, Delacroix: Tasso a börtönben, Hildebrandt: Ezzelino a börtönben című képei. A mintaképek fölé emelkedik a kétalakos Siralomház balladás hangulata, izzó, robbanásra kész drámája és mélységeket feltáró lélekrajz következtében. Nem tekinthető véletlennek, hogy az 1873-as bécsi világkiállítást meglátogató Repin a mű hatása alá került. Hazatérése után megfestette az orosz Siralomházat, a Gyónás visszautasítása című képét. Ez is kétalakos kép, s a gyóntatásra készülő pópa és a halálraítélt konfliktusában a hetvenes évek forradalmárainak hősiességét jelenítette meg. Repin még egy képén mutatható ki Munkácsy hatása, ez a Szibériából hazatért száműzött hazatérésének döbbenetét fejezi ki. A világosabb színek ellenére kétségtelen az Éjjeli csavargók ismerete. A témavándorlás vitathatatlan tényének segítségével ragadható meg leginkább Munkácsy európai jelentősége. Nézetem szerint összefoglaló és inspiráló szerep volt. Nemcsak kelet-európai vonatkozásban. Példája kimutatható a cseh Brozik, a román Th. Aman Opresck képein éppúgy mint két német tanítványa Liebermann és Uhde korai műveiben. A magyar művészek számára pedig mindenképpen ő képviselte a nyugat-európai művészetet, és hozzásegítette ahhoz, hogy a mücheni művészettel szembe tudjanak fordulni a fiatalok. Elég csak Csók István, Rippl Rónai, Réti István nyilatkozatait idézni, vagy megvizsgálni Tornyai János, Rudnay Gyula és Koszta József munkásságát. Nem is szólva az olyan epigonokról, mint Révész Imre, Pataky László, Karlovszky Bertalan. Sem a csodálok, sem a követők nem közelítették Munkácsy művészetének erejét, ábrázolókészségének bravúrjait. Hiszen képei, még a legnagyobb méretűek is, gyakran rögtönzésszerűek. Festményeit úgy kezdte el, hogy az aszfaltosvödörbe mártott kezével rajzolta fel a kép koncepcióját. Ez a müncheni módszer okozza számos képének romlását, de egyben így készséges alapot is nyert: ebbe varázsolta bele villogó fehérjeit és izzó színeit. Nem véletlen, hogy Maier - Grife a kiváló német művészettörténész a „puszta keménycsont Goya-jának" nevezte, tömör drámai ereje miatt. Genthon István pedig elbűvölve*arról beszél, hogy főleg vázlatain milyen csábítóan kelleti magát a legnagyobb magyar festő ecsetje. Ha végigtekintünk Munkácsy életművén az asztfaltalapú képek egy negyedét sem teszik ki munkásságának. Csodálatos frissességű tájképein nyoma sincs ennek a veszélyes masszának, még az oly monumentális erejű, Courbet-val vetélkedő alkotásában mint a Colpachi fasor-ban sem. Virágcsendéletei a hirtelen támadt rögtönző indulat szülöttei, melyeknek megalkotásához az ecsetjáratás legváltozatosabb megoldásain kívül felhasználta a friss alapba való karcolást is. Szalonképeit sokáig nem értékelték, mert benne csak a Makartszobák nyomasztó légkörét észlelték a kritikusok, de figyelmen kívül hagyták, hogy az ezekben ábrázolt nagypolgári világban mennyi festőiség, szellemes művészi ötlet fedezhető fel. Külön kiemelkedő nagyméretű vállalkozása a Kunsthistorisches Museum előcsarnokának mennyezeti pannója. 455