A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - RÉMIÁS Tibor: „Igaz híved: Herman Ottó”. (Herman Ottó és Kovács Lajos polotikai vonatkozású levelezéseiből)

Ő ugyan azt mondja, hogy egyetlen nagy embert tart most a világon, s ez jappani császár, mely szakítva népének százados előítéleteivel a civilizátiónak minden kellékeivel látja el birodalmát. Beszélt hazánk állapotjárói, melyet fájó érzéssel lát mindinkább elmerülni adóságaiban, s eltérni arról az útról, mely által nagy nemzetté és függetlenné lehetne. - ... nem nagyon rokonszenvezik az olasz nemzet egyéni jellegével; de elismerését nem tagadhatja meg e néptől, mely feláldozva mindenét, hogy egy nemzet legyen conspirált ... Szólott a haza iskola ügyről, ... Már tíz óra múlt midőn szállásunkra tértünk, s ma elmentünk helyi vasúton Boraionéba - hol ezelőtt Kossuth lakott -, kertjét megnézni, honnan emlékül egy rózsát és cziprus ágat hoztam, ez utóbbit azon fáról, melyről egy ágat a Deák Ferencz koporsójára küldött. Haza jövet felkerestük az Ihász Dániel sírját, később a királyi várkastélyban voltunk, ... Délután 2 órakor ismét meglátogattuk Kossuthot, s most 6 órakor, melyet mindjárt üt az óra megyünk hozzá ismét ebédre. - Egy negyed 11-re, s most jöttünk haza. Kossuthtal az ebédről. - Nagyon eleven, vidor volt, sok érdekest mondott a régi s újabb politicai életből. Beszélt egy olyan dolgot is, melyet papírra nem tehetek most annak szennyes tartalma miatt, ... Zrínyi és Wallensteintet egy levélbeli hasonlót, s egy mérgezett szivar szerepeltek. Majd elmondom otthol. ... Szollott arról, hogy mi okozta Széchenyinek megőrülését. Mindig hordott egy veres bársony bajolit a karján még a gyűlésekre, és minister tanácsba is; egyszer ez elveszett, s Széchenyi nagyon meg volt ijedve, mert állítólag ezen bajoliban azon iratok voltak, melyeket neki ... írt a bécsi titkos dolgokról, hol már a magyar minisztérium kinevezésekor elhatározták a háborút. - Később e levelek megkerültek ugyan, de Széchenyi nem volt bizonyos, hogy nem olvasták-e el azt. Ezután történt, hogy Széchenyi egyszer megjelent a miniszter tanácsban; akkor midőn Kossuth már látva a Bécsben készülő kamarailla működését, puskákat hozatott egy biztos emberével külföldről. Midőn Széchenyi Kossuth előszobájában várakozott megjelent ott Kossuth is, s látva a fegyver egy példányát, kezébe vette, s az üres cső történetesen Széchenyi felé állt. Ezt látva Széchenyi megijedve kérdé Kossuthot; talán nem akar Ön meglőni, mire Kossuth azt felelte, hogy az attól függ, hogy Széchenyi hol áll, mer ha egymás mellett állnak, akkor csaknem lőheti meg; de ha Széchenyi szemközt áll; akkor az is megeshetik. Ez a politikára tett czélzás volt, habár Kossuth Lajos elismeri, hogy mint miniszterek egymás iránt kifogástalanul viselték magokat. Széchenyi ekkor azzal ment el a miniszteri tanácsból, hogy nagyon rosszul van, és a Kossuthnak nyújtott kéz rettentő lázas volt, és Kossuth Lajosra bízta ügye előadását; később megjelent Kossuth Lajosnál Széchenyi orvosa, és kijelentette, hogy Széchenyi István megőrült, s nem akarja addig magát elvitetni, míg Kossuth Lajostól engedélyt nem visznek hozzá, hogy elbocsátja. - Mit Kossuth Lajos az orvos kérelmére írásban ki is adott. Sajnálta, hogy a fő rendi házat 1848-ban nem rendezve, de a szabad elvű mágnásokat nem akarta megsérteni, kik nagyrészt elvesztették volna törvényhozói jogukat, miután a rendezést akként akarta, hogy a megyék küldjenek követeket a felső házba. Párhuzamot vont az angol és francia közt, ... - ott az ember minden, itt az állam! 436