A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FÜGEDI Márta: A gödöllői művésztelep és a matyó népművészet

A GÖDÖLLŐI MŰVÉSZTELEP ÉS A MATYÓ NÉPMŰVÉSZET FÜGEDI MÁRTA Bár a háziipar, a népművészet felfedezése már a múlt század közepén megkezdődött, de igazán a millennium után, a századforduló gondolkodásában teljesedett ki.

1 Ekkortól épült be a hivatalos ideológiába, a kultúrpolitikába, a művészetbe is. A korszak egyik jellemzője néhány tájegység hirtelen ismertté válása, felfedezése, továbbá az egyes lokális népművészetek esztétikai normává, a nemzeti kultúra reprezentánsává emelése. Különösen három terület került reflektorfénybe és ebbe a sajátos szerepkörbe: Kalotaszeg, Matyóföld és Sárköz. Nem azonos típusú kultúrák, eltérő gazdasági-történeti fejlődés eredményeként alakult ki sajátos, látványos tárgyi világuk és díszítőművészetük, a kortársak mégis alig tettek különbséget köztük, mindegyikben a parasztság alkotóerejének, valamiféle idealizált értéknek és szépségnek a megnyilvánulását látták.

2 A népművészet feltárásának, művészi adaptálásának egyik legsajátosabb útja és programja a magyar szecesszió kiemelkedő műhelyéhez, a gödöllői művésztelephez kötődik. Bár a Gödöllőhöz kötődő művészek a népművészet példáját és értékeit elsősorban Kalotaszeggel azonosították, de szellemi műhelyükre jelentős hatással volt a matyó népművészet is. Magyarázza ezt természetesen a földrajzi közelség is, de mindenekelőtt a matyó népművészet hírnevének, idegenforgalmi jelentőségének emelkedése, amely egybeesik a gödöllői telep virágkorával. Tanulmányomban a gödöllői műhely meghatározó egyéniségeinek matyó népművészet-élményét, műveikben való megjelenését mutatom be. A gödöllői műhely a magyar szecesszió egyetlen szervezett társulása volt, amely baráti társaságból, családi kapcsolatokból szerveződött művészteleppé.

3 Az alkotótelep szerveződése 1901-ben kezdődött meg, amikor Kőrösfői Kriesch Aladár Gödöllőre költözik. Az Iparművészeti Társulat tagjaként a feloszlott pozsonyi szőnyegszövő iskola, valamint a csődbe került torontáli szőnyeggyár hagyományait megmentendő alkalmas feltételeket teremt a munkához. 1904-ben 50 résztvevővel indult meg a szőnyegszövés Gödöllőn. A szövőnők között volt Undi Carla és Jolán, valamint a Boér lányok. 1905-ben a Magyar Iparművészeti Társulat Koronghi Lippich Elek kezdeményezésére anyagi támogatást szavazott meg a gödöllői iparművészeti telepnek. Első jelentős bemutatkozásuk a Műbarátok Körének lakáskiállítása volt 1905-ben, ahol a népművészet formavilágát feldolgozó lakásenteriőrökkel jelentek meg. 1906-ban részt vettek hasonló lakásberendezésekkel a milánói világkiállításon is. A tanulmány OTKA támogatással folyó kutatás keretében készült. 1 Vö. Kresz M., 1968. 1-33., Bellák G, 1986. 21-27. 2 Vö. Fügedi M., 1989. 313-328., Fejős Z, 1991. 143-158. 3 A gödöllői művésztelep történetéről és szerepéről lásd: Petrovics E., 1909. 26. és Geller K.-Keserű K., 1981. 418^38. 417