A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: Stílushatárok dél-Borsod a XIX. századi végi fazekasságban

B§K Szerkezetük egyértelműen a mezőkeresztesi és a mezőkövesdi hasonló típusú edényekhez köti őket, fontos különbség, hogy teljesen hiányzik róluk a kék szín, valamint a fehér alap melegebb, sárgásabb árnyalatú a hevesieknél (11. kép). A többi szomolyai edény közt van patakias és csatihoz hasonló,

50 a legtöbb azonban kétségtelenül hevesi stílusú. Egyetlen fazekas nevét ismerjük még, Csorna József, aki nagyon alacsony színvonalú edényeket készített.

51 Meglehetősen durva rajzú, nehéz kéz által festettek a szomolyai edények. Az mindenesetre bizonyos, hogy az ún. hevesi stílus legkeletibb fazekasközpontja volt ez a bükkalji kis falu. A miskolci fazekascéh iratai szerint 1794-ben felvételt nyert a legénytársaságba Varró János „Ónod várossábul Származott Miskoltzi Tanitvány."

52 Ha egy ónodi gyerek az inaséveit is Miskolcon töltötte, jelentős fazekasság nem létezhetett akkor a szülővárosában. Nem is költözött vissza, Miskolcon telepedett le, és ott alapított családot. A legrégebbi datált itteni edény egy kancsó 1857-ből, az utolsó fazekas 1952-ben halt meg. A fazekasság története Ónodon tehát mintegy 80 évet ölel fel. Nem volt népes és nagy fazekasközpont. Lehet, hogy nem is tudnánk a létezéséről, ha egy lelkes helyi gyűjtő Udvary Sándor nem szedegette volna össze még 1940 után a megtalálható darabokat. 0 ajándékozta az 1950-es években a Herman Ottó Múzeumnak az ónodi kerámiákat, s a fia tulajdonába került magángyűjteménye máig a legteljesebb ónodi együttes. Neki köszönhetjük, hogy nemcsak a díszedények maradtak ránk, hanem tejescsuprok, fazekak, mindennapi használati edények is. Ezek többsége ma a helyi tájházban látható és azt sugallják, hogy megfelelő számú, pontosan adatolt edény esetében ezeket a kerámiákat is lehetne lokalizálni. Két forrás tanúsága szerint is fazekas negyednek hívták azokat az ónodi várhoz közel eső utcákat, ahol a fazekasok laktak.

53 Ez az elnevezés az ájtalunk kimutatható mesternél többet feltételez. „E települések helyén ma új házak épülnek, építésük során rengeteg cserépmaradvány, égetőkemence darabjai kerülnek elő, melyek bizonyítják a fazekasok hajdani ittlétét."

54 Selejttöredékeiket állítólag a vár árkába borították. Reméljük, a vár régészeti feltárása arra a területre is ki fog terjedni. A várat körülfolyó Sajó hordalékából ülepedett le az az agyag, amit a református temető mellett bányásztak. A terület községi tulajdonban volt, keveset kellett 11. kép. Szomolyai kulacs. (NM: 57.50.1. Itsz.) 50HOM: 53.214.1. Itsz. 51 HOM: 84.27.1. Itsz. 52HOM HTGY: 79.4.1.2. 53 Udvary S., 197.110. 54 Etimológiai Adattár: 2026268. 408