A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - VIDA Gabriella: Stílushatárok dél-Borsod a XIX. századi végi fazekasságban

vonal van.

44 Holló Valéria mindegyiket 1890-1900 közé datálta. Közös díszítőelemük a peremen körbefutó vékonyabb, vastagabb, néha hullámos zöld-sötétbarna-fehér csíkozás. A tárgyak felirat nélküliek, Holló Valéria mestert nem nevez meg, ezért csak az alapossága, lelkiismerete, a terepen szerzett információi hitelesítik a tárgymeghatározást. Szomolya a legkisebb fazekashelyek közé tartozik. Egy-két mesternél több nem dolgozott egyszerre, de a fennmaradt edények szerint a 19. sz. utolsó harmadától folyamatosan élt ott fazekas. Az adataink is rendkívül gyérek. 1900-ban a népszámlálás egyetlen egy fazekast rögzített,

45 más megyei iparoslista sem említ szomolyai fazekast, tárgy sem sok tanúskodik a mesterségről. Az a néhány darab, ami hitelesen szomolyai készítésű, meg is magyarázza ezt a kevés számot: nehezen azonosíthatók a helyi termékek, mert nincs önálló stílusuk, a mesterekről pedig túl keveset tudunk ahhoz, hogy műhelyenként ismerhessük fel őket. A szomolyai mesterek ritkán szignáltak. Kedves és érdekes, hogy az egyetlen szignált edényt egy gyerek készítette.

46 Ez a legkorábbi helyi munka is. Egy egészen kicsi, négy lábon álló, négy szíjtartóval rendelkező kis kulacs/amelynek a formája és*a díszítése is jelzi, hogy „mestere" még nem mestere a szakmájának. Fehér alapon zöld, vörös, kék színű a díszítése. Egyik oldalán ügyetlen kék címer van, koronával. Karcolt felirata alá vízszintes írást segítő vonalakat húzott, melyek még a koszorúval körülvett címerábrázolás alatt is látszanak. 1887-ben ajándékba készítette - talán éppen nászajándékba - Bukovics János. Felirata: „Marton György-é / Isten éltesse Mar / on Györgyöt ked / ves nénémmel / Tót Margitkával 1887 /". Nyilvánvaló a hevesi hatás, a címer ábrázolása emlékeztet a mezőkeresztesi címert ábrázoló pálinkás edényekre. A mezőkövesdi fazekasság bemutatásakor említést nyert a szomolyai Demkó család. Ezek szerint a falu Tobán nevezetű részében egy barlanglakásban élt Lajos, Erzsébet és József nevű gyerekeivel Demkó Lajos, aki elszegényedve, a falu által eltartva, edénydrótozóként halt meg 78 évesen. A falu „kalapos tót"-nak nevezte. Hogy hol született, honnan és mikor költözött oda, nem tudjuk. Gyermekei közül kettő fiatalon elhalt, József fia egy ideig fazekaskodott. Ot ismerő egri mester 10. kép. Mezőkövesdi butella. (HOM: 53.162.1., fotó: Kulcsár Géza) 44 DIVM:53.1.298. ltsz. 45 Magyar Statisztikai Közlemények II. kötet. 1904. 46 NM: 67.203.8. ltsz. 406