A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

Észak-Magyarországés Szlovákia területéről 42 lelőhelyet elhelyezkedésük, formájuk, felszíni leletek és kisebb-nagyobb leletmentések alapján a kyjaticei kultúra földvárai közé sorolhatunk.

46 Ezek közül kevés helyen történt sáncátvágás. Nagybörzsöny-Rustokhegyen az egyik sáncátvágásnál megtalált hosszanti irányú gerendanyom a sánc belső oldalán végigfutó, vízszintes gerendákból álló fal alsó tagja, ettől 1,5 méterre hasonló fal lehetett, amit keresztirányú gerendák kötöttek össze, a falközt földdel töltötték ki. A sáncot tűzvész pusztíthatta el.

47 Kemence-Godóvár sánca többnyire kőből állhatott, amit faszerkezet tartott össze. Ezt a külső oldalán kővel erősítették meg.

48 Hont-Jelenchegyen egy megfigyelés szerint két, vízszintes gerendákból álló fal húzódhatott egymástól 3,8 méterre, amit keresztirányú gerendák kötöttek össze.

49 Szilvásvárad-Töröksánc Ha A periódusra datált, 6-7 km hosszú sáncát a belső oldalán kővel erősítették meg.

50 Felsőtárkány-Várhegyen a sánc átvágásánál szerkezeti elemet nem figyelt meg Párducz Mihály, a köves földsánchoz a külső oldalán árkot húztak.

51 Cserépfalu-Mésztetőn és Kemence-Magosfán kővel megerősített sánc lehetett.

52 Tehát a kyjaticei kultúra sánctípusai: egyszerű földszerkezet (Felsőtárkány), kőmagra ráhordott föld (Bükkszentlászló), a külső, belső oldalán kővel való megerősítés (Kemence, Szilvásvárad), bonyolultabb, nagyobb munkát, szervezettséget igénylő, gerendavázas szerkezetű sánc (Nagybörzsöny, Hont). A kyjaticei kultúra népességének erődítési szokásai változatosak, az adott földrajzi viszonyoknak, igényeknek, társadalmi szervezettségnek megfelelően változtak. Az erődítések magyarázatára többfajta elmélet született,

53 jelentősen újabb eredményt a bükkszentlászlói anyag vizsgálata nem hozott. A települési hálózat vizsgálata A Nagy sánctól kb. 100 méterre, ÉK-re fekvő dombon a „Tanítóréten" is nyitott egy kutatóárkot (15x1 m) Párducz Mihály. Itt paticstöredékek és kerámiatöredékek kerültek elő. A Nagysánc és a „Tanítórét" között a töltés külső lejtőjén, Konc János földjén bronztűket találtak. Itt Párducz Mihály egy 4x4 méteres felületben semmilyen kultúrjelenséget nem észlelt.

54 Miskolc-Bükkszentlászló, Lyukas-kecske II. barlang előterében 1982-ben késő bronzkori vagy kora vaskori cserepeket talált Simán Katalin.

55 46 Kemenczei T., 1984. 128-143.; D. Matuz E. 1992. 28-34.; Furmánek, V.-Veliacik, L.-Romsauer, P. 1982. 167-173.; Furmánek, V. 1983. 28-31;. Vő: 1987. Abb. 1.; Dénes J., 1984. 20-25. Vő: 1990. 45., 54., 55. stb. 47 Nováki Gy.Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 63-68., 69-70. kép. 48 Nováki Gy.Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 49-52., 50-52. kép. 49 Nováki Gy.Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 42-44., 40. kép. 50 Patek E., 1970. 131.; Vő: 1973. 25-30. 51 D. Matuz K, 1992. 27-28., 35., 2-4., 7. kép. 52 Kemenczei T., 1984. 129. (Cserépfalu-Mésztető); Nováki Gy.Sándorfi Gy.- Miklós Zs. 1979. 53. (Kemence-Magosfa) 53 Nováki Gy., 1979. 106-112.; Nováki Gy.Sándorfi Gy.-Miklós Zs., 1979. 84-87.; Patek E, 1968. 17-24., 45^6.; Kemenczei T., 1982. 273-278.; Vő: 1984. 40-43.; 60-63.; D. Matuz E., 1992. 31-32. stb. 54 Párducz Mihály ásatási naplója, B. Hellebrandt M., 1992. 43. 55 WolfM.Simán K., 1983. 118. 30