A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben

is - minden kincstári haszonvétel a város kezébe került, amit többségében szintén a zsidóknak adtak tovább. így az izraeliták vedéglőket béreltek; a helypénzszedési jogot - ezzel a piaci területek ellenőrzését - szerezték meg (1902-ben pl. Rosenfeld Simon); kapuk, utak használatának bérbevételéből (pl. a vágóhíd felé) gyarapították jövedelmüket.

60 Külön regálébériőség is alakult elsősorban a zsidóságból, melynek tagjai többnyire nagykereskedők voltak, így e szervezeten keresztül is biztosíthatták kiváltságos helyzetüket. (Például a szeszfőzés után fizetendő regálékat bérelték, így az egész szesz-nagykereskedelmet is ellenőrizték, illetve irányították.

61

) Említhetünk további fontos területeket, ahol szintén igen erős volt az izraelita nagypolgárság befolyása. 1912-ben alapította a Miskolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank zsidó tőkével a Miskolci Telekértékesítő Részvénytársaságot, amely az izraelita kézben lévő ingatlanok adásvételével foglalkozott. 1894-ben a Borsodmegyei Takarékpénztár hozta létre a Borsodmegyei Parcellázó és Házépítő Rt.-t, a Miskolci Kereskedők és Gazdák Köre pedig - mely a zsidóság legfontosabb gazdasági-társadalmi szervezete volt - 1910-ben külön házépítő részvénytársaságot alapított. (Ezek igazgatótanácsaiban is természetesen szinte 100%-ban izraeliták foglaltak helyet.)

62 így természetes, hogy a miskolci nagy középítkezésekre - a múlt század utolsó évtizedeitől volt jellemző - javarészt a zsidó vállalatok kaptak megbízást, mely fontos jövedelemforrásukká vált, továbbá a zsidó kisiparosság számára is viszonylag állandó munkalehetőséget biztosított. (Ennek persze majd akkor lesz igazán jelentősége, amikor a munkalehetőségek szűkülése a miskolci kisiparosságot egyre erőteljesebben fenyegette). A miskolci izraelita nagypolgárság „társadalmi" asszimilációja teljesebbé vált már a múlt században. Legjelesebb alakjai a legbefolyásosabb, legexkluzívabb miskolci és fővárosi - nemcsak kifejezetten izraelita jellegű - társaságoknak, egyesületeknek voltak tagjai, és természetesen az országos gazdasági szervezetekben is helyet kaptak. (Neumann Adolf pl. hosszú ideig volt az OMKE egyik alelnöke.

63

) Továbbá sokan közülük (a Kereskedelmi és Iparkamara elnökei pl.) királyi tanácsosi, udvari tanácsosi, kormányfőtanácsosi méltóságot kaptak, vagy pl. a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjével tüntették ki őket (pl. Neumann Adolf.) S természetesen aktív résztvevői voltak a századvégi Miskolc társadalmi, kulturális, szellemi életének. Külön is kiemelkedtek pl. az izraelita szervezetek - hitközség, ipartársulat stb. - által szervezett jótékonysági bálok, mindenekelőtt azonban az 1847-ben alakult izraelita nőegylet báljai, melyek - kiegészülve egyéb táncmulatságokkal, teadélutánokkal - megyeszerte híressé váltak. Részt vettek ezeken a megye és a város legbefolyásosabb, legtekintélyesebb közéleti - politikai személyiségei, a bálanyák pedig természetesen a zsidó nagypolgárok feleségei voltak. (Ok alkották a nőegylet vezetőségét is.) 60 Költségelőirányzat Miskolc város bevételei és kiadásairól. 1897., 1900., 1902., 1906. évekről (B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 61 KUegy. 1888. (Uo.) 62MPC 1922-23. 1204.1. 63 KUegy. 1929. (Gyászülés) (Uo.) 305