A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben

kolci Kereskedelmi és Gazdasági Bank Rt.-t, amely rövid idő alatt a legjelentősebb hitelintézetek közé lépett igen széles körű pénzügyi, kereskedelmi tevékenységgel. 1911-ben, egyéb leányvállalatok mellett, létrehozta pl. a Felsőmagyarországi Parcellázó és Ingatlanbank Rt.-t, 1912-ben pedig a trachitműveket.

55 Ugyancsak a mezőgazdasággal, illetve a terménykereskedelemmel állt szoros kapcsolatban az 1905-ben alakult Miskolci Népbank (mely a Miskolci Kereskedelmi Rt.-t alapította és terménybizományi üzletekkel is foglalkozott), illetve az 1910-ben létrehozott Miskolci Agrárbank, melynek nevéhez a Forgalmi Rt. alapítása fűződik. Ez utóbbi két bank is zsidó érdekeltségű volt, olyannyira, hogy 1940-ben az izraelita iparosokról és kereskedőkről szóló nyilvántartásban is szerepelnek.

56 De zsidó nagybérlők, földbirtokosok találhatók (a kereskedők, pl. a borkereskedők mellett) az 1911-ben alapított Földművésbank Rt. főrészvényesei között is, viszont kifejezetten a kereskedők tőkéjére, illetve hiteligényére szolgált az ugyanakkor létrehozott Miskolci Kereskedők Leszámítoló Bankja Rt.

57 A kisebb jelentőségű hitelszövetkezetek többségében hasonlóan nagy volt a zsidók érdekeltsége. Ezek később, a múlt század végétől kezdtek alakulni, s nagy gondot fordítottak a kevésbé vagyonos, a gazdasági hierarchia alacsonyabb fokán álló zsidók hitelellátására is. Csak 1895-ben jött létre - nyilván már a vagyoni differenciálódás előrehaladtával - a Miskolci Kölcsönös Önsegélyező Hitelszövetkezet a „Tiszavidéki" kötelék tagjaként, számos izraelita igazgatósági taggal. 1909-ben alapították a Takarékpénztár Rt.-vel érdekközösségben Borsodmegyei Hitelszövetkezetet (5 éves társulatokban, heti 1 korona befizetésével), ahol szinte kizárólagos volt a zsidó érdekeltség, csakúgy mint az ugyanekkor alapított Miskolci Kereskedők Hitelszövetkezete esetében.

58 Mindez azt jelzi, hogy a zsidó kis- és középpolgárság is igen aktív volt pénzügyi téren, s nagy gondot fordított saját hitelellátása érdekében. Az eddig látott adatokból nyilvánvaló, hogy a nagy bankalapítási hullámok következtében (1860-as évek vége, majd az 1890-es évek, s az 1910-es évek legeleje) a miskolci zsidóság teljes uralomra jutott a város bank- és hiteléletében. Eközben a bankok egymással is összefonódtak, s folyamatosan behálózták szinte az egész gazdasági életet. Kiterjedt feladatkörrel rendelkeztek és érdekeltségük révén minden gazdasági ágazatban irányító funkcióra tettek szert. Több pesti hitelintézettel kerültek szoros érdekközösségbe (időnként függő viszonyba), ezáltal az egész miskolci gazdasági élet is egyre szorosabban kötődött a fővároshoz. Természetes, hogy a miskolci zsidóság (különösen a vagyonosabbak) és a város politikai vezetése között egyre erősödő gazdasági kapcsolat, érdekközösség alakult a múlt század utolsó harmadától. Láttuk, hogy a bankok, vállalatok igazgatótanácsában sorra helyet kaptak a városi főtisztviselők, de számos más gazdasági kapcsolat is szövődött. Említettünk példát arra, hogy a város földterületet adott bérbe izraelita polgároknak, de idővel a legnagyobb adóbérlők és az adópótlékok bérlői is a zsidóság köréből kerültek ki. Emellett a város kezdettől vállalkozóknak adta ki a kincstártól megszerzett bérleteket (pl. italmérési jogot), melyet hosszú ideig a zsidó Patzauer Mór, az ortodox izraelita hitközség elnöke birtokolt.

59 Majd - ha nehezen 55MPC 1922-23. ... 1191., 1194.1. 56 Uo. 1193., 1195.1., illetve Kimutatás a zsidó iparosokról és kereskedőkről. (IX. 201. Kereskedelmi és Iparkamara iratai. B.-A.-Z. Megyei Levéltár) 57MPC 1922-23. ... 1192., 1195.1. 58 Ellenzék naptára... 212.1., illetve Mihók-féle Magyar Compass. 1909/10. 59 Lichtenstein József: Miskolc királyi városságának története. Miskolc é. n. 27. 1. 304