A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - CSÍKI Tamás: A miskolci zsidóság térfoglalása és az izraelita nagypolgárság a dualizmus évtizedeiben

Rt. - ahol szintén találunk zsidó főrészvényeseket -, s amely a kereskedelmi és ipari funkciók összekapcsolódására utal.

47 Már a világháború alatt jött létre Miskolcon a Forgalmi Rt. igen kiterjedt feladatkörrel. Célul tűzte ki ipari és kereskedelmi vállalatok alapítását, mások támogatását, képviseletét, s természetesen üzleteik lebonyolítását.

48 Ezernyi szállal, szervesen kapcsolódott a zsidó kereskedelmi tőkéhez a múlt század utolsó évtizedeitől megerősödő banktőke. A legnagyobb miskolci bankok alapítói, fenntartói az izraelita nagypolgárság képviselői voltak, akik tehát szívesebben fordultak a kölcsönügyletek, mint az ipari vállalatok felé.

49 Ezek a bankok aztán tőkéjüket visszaáramoltatták - vállalatokat alapítva pl. - a kereskedelembe (kisebb mértékben az iparba), sőt a mezőgazdaságba is invesztáltak, hozzájárulva annak fejlesztéséhez. Ez utóbbira bizonyíték a Borsod-miskolci Hitelbank által 1917-ben, tehát már a háború alatt alapított Miskolci Mezőgazdasági Rt. is, melynek vezérigazgatója Koós Samu volt, s maga az igazgatóság is szinte kizárólagosan zsidókból állt.

50 Éppen a kiegyezés évében alakult a Miskolci Hitelintézet 15 millió korona alaptőkével, mely a Schweitzer-féle faárugyár részvénytársaságot és műmalmot alapított, majd érdekközösségbe került pesti, illetve vidéki bankokkal is. (Az igazgatóságban - s ez szinte valamennyi banknál elmondható - végig helyet kaptak megyei, illetve Miskolc városi főtisztviselők.) A század végén már termény- és áruraktárral is rendelkezik a bank, sőt maga szervez - a kamara támogatásával - gyapjúvásárokat.

51 1869-ben alakult a Borsod-miskolci Hitelbank, melynek igazgatótanácsában, s részvényesei között is döntően izraelitákat találunk, s mely szintén - különösen a század végétől - évről évre saját és fiókjai üzleti gyarapodásáról adhatott számot.

52 Ez a bank támogatja majd - többek között - Miskolci Gőzmalom Rt.-t is. A nemzetközi kapcsolatokat, s a miskolci tőke erősödését jelzi, hogy igen hamar nyitott fiókot Miskolcon az Osztrák-Magyar, illetve a Magyar-Olasz Bank is, ahol szintén a zsidóság volt leginkább érdekelt.

53 Ugyanez a helyzet a takarékpénztárak esetében, hiszen míg az 1845-ben alapított Miskolci Takarékpénztár Rt.-ben fokozatosan szerzett kulcspozíciót a zsidó tőke (alapítása pl. a Miskolci Gőztéglagyár), addig az 1894-ben létrehozott Borsodmegyei Takarékpénztár Rt.-t (vezérigazgató az izraelita Műnk Soma) már az hozta létre. (Ennek alapítása a Miskolci Konzervgyár).

54 Mindkét pénzintézet szoros érdekközösségi viszonyban állt a fővárosi rokonintézménnyel, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettel, s mindkettő célkitűzései között szerepelt az ipar, kereskedelem és mezőgazdaság fejlesztése is. A miskolci zsidó nagypolgárság egyik legreprezentánsabb képviselője, Neumann Adolf alapítja meg az újabb gazdasági konjunktúra kezdetén, 1903-ban a Mis47 Uo. 1199.1. 48 „Forgalmi Rt." alapszabályai Miskolc 1920. 49 A kérdésről általánosan szól Dobrossy I. idézet tanulmánya 50MPC 1922-23. ... 1204.1. 51 KUegy. 1891. (Uo.) 52 Pl. az 1891-es év forgalmáról, a betétállományról, a részvényesekről: Borsod-miskolci Hitelbank XXII. évi zárlata 1891. Miskolc 1892. 53MPC 1922-23. ... 1193.1. 54 Uo. 1191., 1196.1., illetve a takarékpénztárak tőkeállományának alakulásáról, egyéb adataikról pl. a Miskolci Takarékpénztár, illetve Borsod megyei Takarékpénztár Rt. zárszámadásai, közgyűlési jelentései tájékoztatnak. 303