A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

Második helyen 8 falu bevallása említette Rózsahegy mezővárosának piacát, vásárát: Bessenyőfalva, Ivachnofalva, Lucsky, Madácsan, Patak, Revuca, Nagyselmec. Tarnóc, a kamarai mezőváros még az eddig említett, önmagukban szekunder jelentőségű kereskedelmi központokhoz viszonyítva is kis forgalommal, jelentéktelen központszereppel bírt. Az évi 5 alkalommal tartott sokadalmát összesen 13 település bevallása említi vásárhelyeként. Első helyen az alábbi 6 falu említi, de egyetlen vásárhelyként egyik sem: Benyusháza, Hosszúrét, Hutty, Felsőmatyasóc, Proszék, Szentmária. Második helyen szerepel Tarnóc, Kisbobróc és Pálfalva, harmadik helyen pedig Nagybobróc, Brnice, Parisháza, Szielnice és Vidaföld adataiban. De Tarnóc lakosai maguk is felkeresték Liptószentmiklós és Németlipcse vásárait. Szembetűnő, hogy Hibbe, Verbic és Bóca mezővárosok nem szerepelnek vásáros helyként a bevallásokban, azokat csak saját lakosságuk vallotta piachelyének.

70 A Vág melletti forgalmi központ, Liptóújvár látogatottsága jelentéktelen volt; csupán egy falu, Hutty bevallásában szerepel harmadik helyen. Az utóbbi mezővárosok kereskedelmi forgalmánál nagyobb jelentősége volt Liptó számára a szomszédos vármegyék vásárhelyeinek. Először Zólyom vármegye központját, Besztercebányát kell említenünk, ami a 18. század közepére, - a bányavárosok vonzáskörzetének átalakulásával -, magához vonzotta Liptó vármegye nyugati fele forgalmának egy részét.

71 Az 1770-es években - az úrbéri bevallások szerint - 6 település említi Besztercebányát vásárhelyeként, köztük Oszada és Revuca első helyen, Kolinec második helyen, Fejérpatak, Nagyselmec harmadikként, Ludrova, pedig ötödik helyen. A Szepesség felé a liptóiak intenzíven kereskedtek, bizonyos, hogy a gabonaés sóforgalom erőteljesebb árucsere közvetítője is volt (lásd alább). A XIII. szepesi várost általában nevezi meg vásározó helyeként Vazsec; egyetlen vásárhelyeként, konkrétan szerepel Szepesszombat, Csorba és Teplicska investigatiojában. Árva megye irányába a Malatini-völgyön át Liptó egyik legrégebbi kereskedelmi útvonala vezetett.

72 Kubin 5 liptói falu bevallásában szerepel: Novotty (első helyen), Komjátna (második helyen), Gombás (harmadik helyen), Ludrova (negyedik helyen), Sóssó (ötödik helyen). A galíciai útba eső Nagyfalu (Velicsna) és Trsztena egy-egy liptói falu bevallásában bukkan fel: az előbbit Komjátna bevallása (harmadik helyen), utóbbit Novottyé (második helyen) nevezi meg. Turóc megye két mezővárosban szerepel vásáros helyként a liptóiak úrbéri bevallásában. A Vág-völgyében fekvő Szucsánt Gombás (második helyen) és Sóssó (harmadik helyen), forgalmas Túró szentmártont pedig Sóssó népe látogatta (negyedik helyen bevallva). Összességében ki kell tehát emelnünk, hogy Liptó vármegye fassioja 11 vásárhelyről tesz említést, amelyek közül 7 kívül esik a vármegye területén. Igaz, hogy a forgalom zöme a négy belső vásárhelyen, különösen Liptószentmiklósban, Németlipcsén és Rózsahegyen koncentrálódott, mégis feltűnő, hogy a vizsgált időszakban Hibbe, Verbic, Bóca és Liptóújvár oppidumok vásárai lényegében nem rendelkeztek vonzáskörzettel. Ez önmagában is sugallja azt a - más vonatkozásokban igazolható - tényt, hogy Liptó esetében a vásári forgalomban meghatározó volt a sík vidékek gabona70 Hibbe mezővároshoz: Bácskai-Nagy i. m. 49. Évente 5 alkalommal volt nagyvásár. 71 Bácskai-Nagy i. m. 82. 72 Majláth i. m. 386. 275