A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - UDVARI István-VIGA Gyula: A Kárpát-medence peremén (a 18. századi Liptó vármegye történeti néprajzához)

nik, Cintszentkereszt, Csermno, Deménfalva, Gálfalva, Guotfalva, Izsip, Jakabfalva, Jalóc, Jamnik, Királylehota, Királyszentkereszt, Kokava, Konszka, Kvacsan, Lazistye, Magyarfalva, Motkoszentkereszt, Nádasfalva, Nezitháza, Németporuba, Okolicsna, Kispalugya, Nagypalugya, Paucsinalehota, Pálfalva, Parisháza, Plostinillanó, Porubka, Pothurnya, Pribillina, Alsó- és Felsőrasztoka, Stószháza, Szelesporuba, Szentandrás, Szentivány, Szentkereszt, Szentmária, Szentpéter, Szielnice, Szmrecsan, Szokolcs, Tarnóc, Vavrissó, Vichodna, Vidaföld, Vitalisfalva, Zaar. Második helyen 14 falu bevallása említi Liptószentmiklós piacát, vásárát: Benyusháza, Bertelenfalva, Bobrovnik, Dubrava, Fiacsice, Hlinik, Hosszúrét, Hutty, Jánosháza, Felsőmatyasóc, Nagyolaszi, Proszék, Alsó- és Felsőrasztoka. Végül harmadik helyen nevezte meg vásáros helyeként a Vág-menti települést Ludrova és Tepla népe. A 18. századra már régen elszlovákosodott Németlipcse ugyancsak kereskedelmi alközpont volt, mely szintén a Vág vízi útjának és a Vág melletti kereskedő útvonalnak köszönhette jelentőségét. Nem csupán a Szepesség és Zsolna irányában, hanem - Rózsahegyen, Kubinon, Tordasinon és Trsztenán át - Galícia felé is kapcsolatok gyűjtőpontja volt.

66 Németlipcse öt országos vására és hetipiacai 58 település lakosságát vonzották a 18. század közepén, osztozva a vonzáskörzeten Liptószentmiklóssal és - kisebb mértékben - Rózsaheggyel is.

67 Első helyen nevezte meg Németlipcse vásárát az alábbi 22 település bevallása: Bertelenfalva, Bessenyőfalva, Bobrovnik, Dubrava, Fiacsice, Hlinik, Ivachnofalva, Jánosháza, Kelecsin, Királylubella, Körmes, Középsőmalatin, Lucsky, Madácsan, Alsómalatin, Felsőmalatin, Nemeslubella, Kisolaszi, Nagyolaszi, Patak, Nagyselmec, Szentmihály. Második helyen - főleg Liptószentmiklós relatív közelsége miatt - több, öszszesen 29 falu népe említi bevallásában Németlipcse sokadalmait: Ancsikovan, Beharfalva, Nagybobróc, Felső-, Középső- és Alsóbölcsháza, Brnice, Cinszentkereszt, Csermno, Fejérpatak, Gálfalva, Guotfalva, Kelemenfalva, Királyszentkereszt, Lazitstye, Liszkova, Ludrova, Motkoszentkereszt, Nezitháza, Nagypalugya, Parisháza, Sóssó, Szentkereszt, Szentmária, Szielnice, Szokolcs, Tarnóc, Tepla, Vidaföld. Harmadik helyen szerepel Németlipcse 7 falu bevallásában: Benyusháza, Kisbobróc, Hosszúrét, Hutty, Felsőmatyasóc, Pálfalva, Proszék.

68 Liptó vármegye gazdasági forgalmának - jelentőségében is - harmadik csomópontja Rózsahegy mezővárosa, melynek földrajzi energiái lényegében hasonlóak Liptószentmiklóshoz és Németlipcséhez. A Turóc, Zólyom, Árva és Szepes megyék, nem utolsósorban a galíciai utak itt futottak össze, de hozzájárult a mezőváros élénk forgalmához az is, hogy a Revuca itt ömlik a Vágba.

69 Rózsahegy évi 4 vásárát és csütörtöki heti piacait a 18. század derekán 23 liptói falu népe kereste fel. Első helyen látogatta az alábbi 15 település lakossága: Csernova, Fejérpatak, Gombás, Hroboltova, Kelemenfalva, Komjátna, Lazej, Likauka, Liszkova, Ludrova, Kisselmec, Sóssó, Szentmárton, Tepla, Vlkolinec. 66 Bácskai-Nagy i. m. 63. 67 Udvari István 1991. 301. 68 Liptószentmiklós és Németlipcse piaca, vására több település népe számára szinte azonos jelentőségű volt. Az egyik vagy másik prioritása lényegében a földrajzi távolság, illetve az út leírásában megfogalmazódik. 69 H. E. 1867. 385.; Jancsik i. m. 496.; Bácskai-Nagy i. m. 49., 298., 352. 274