A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - HOFFMANN Tamás: A szántóföld művelése Európában

és bognárok dolgoztak már ekkor is, ők állították elő az ekék alkatrészeit, ezt a tel­jesítményt semmilyen barbár falu nem tudta volna felmutatni. A barázdát szántó eke ipari háttere Még a középkori uradalmi leltárakból is nyilvánvaló, hogy a taligás eke több mesterember együttműködésének terméke. A taligát bognár készíti, ennek van a leg­nagyobb értéke. A vasalkatrészek kovácsmunkák és ezek sem olcsók, áruk megha­ladja a faragóbéres által fabrikált eke becsült értékét. Még a 19. századi Kárpát-me­dencében is általános gyakorlat volt, hogy az ekéket elmaradott, szűk határú, ám erdőben gazdag falvakban készítették, ott, ahol a nép mindig szegény volt és por­tékáit vásárokon értékesítette. Az ekék sorozatban készültek, ahogyan a favillák, fa­teknők, technológiájuk az a vaskori technológia volt, amelynek legfontosabb szer­száma már kétezer éve a vonókés és a faragóbak. A faragó ember specialista volt, aki egyébként megmaradt parasztnak, iparűzése félúton állt a szorgalom, az ügyes­kedés és a háziipar között. Jellemző, hogy a faekék a vásárokon (más faszerszámok­hoz hasonlóan) rendszerint nem pénzért találtak vevőre, hanem élelmiszerért cserél­ték el őket. Ezzel szemben az iparcikkek (így az ekevas, az eketaliga) már évszá­zadok óta kereskedelmi áru volt, pénzért adták és vették. XI. Hei ploegen. Gravure van Wierix (uit de reeks Geschiedenis van hei graan), 16" eeuw. De ploeger is aan 'i schuffelen. De siaarr van de ploeg heefi nog de zware hoornvorm ; de vertikale riesier (hei plankje aan de voet van de staari) is nog niei verbonden niet de schaar ; hei wagentje is vervangen door het sieunhout met wiehje. Szimmetrikus vasú eke ábrázolása Wierix 16. sz.-i metszetén Belgiumban 225

Next

/
Thumbnails
Contents