A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

KÉSŐ BRONZKORI HÁZ KÉSŐBBI KÉSŐ BRONZKORI' H KELTA HÁZ 8. kép. V. szelvény (a házak) felszín- és metszetrajza jelölt szelvényrész bontásakor az is kiderült, hogy a már említett I. számú cserépcsomó (kb. 60-70 cm mélységben) szintén kissé mélyített, szabálytalan háromszög formájú gödörben van. Kiformálódott kb. ugyanebben a mélységben egy nagyjából négyzetesnek látszó ház alapjának körvonala, amelynek méretei nagyjából 290x320 cm körül vannak. A keleti fal közepe táján kb. 12 cm mély, 15x20 cm átmérőjű gödröcskét (cölöplyuk?) tudtuk megfigyelni. E C jelzésű ház leletei közé tartoznak elsősorban a széles, vízszintesen kihajló peremű agyagveder, vagy agyagvedrek töredékei. E ház leletei közé tartoznak a kerek őrlőkövek töredékei is. Állandóan használt tűzhelynek nem akadtunk a nyomára. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a ház nem volt fűthető, hiszen ezen a lelőhelyen már a kora vaskor idején ismerték a hordozható, edény formájú tűzhelyet, amint azt az I. szelvényből előkerült ilyen hordozható tűzhelyből származó cseréprostély-töredék is bizonyítja. Mindkét szelvényrészt kiásva meg lehetett állapítani, hogy a C-vel jelzett késő keltakori ház kora vaskori házak helyére épült. A későbbi szelvényrészben 120-130, illetve 150-160 cm mélyen megtaláltuk a két egymásba vágott ház alapjait. A későbbi hossztengelye dél-észak {B ház), a nagyobb és korábbi kelet-nyugat hossztengelyű volt. (A ház.) Nagy valószínűséggel állítható, hogy a nagyobb A ház volt a korábbi, ebbe vágták bele a kisebb és későbbi B házat (erre mutat a két szelvényen keresztül fektetett metszet is, 8. kép). A későbbi B házat vágták bele az A házba, annak a padlózata volt kb. 150-160 cm mélyen. Meg kell azonban állapítani, hogy sem az A, sem a B ház esetében a 17