A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - D. MATUZ Edit: A kyjaticei kultúra földvára Bükkszentlászló-Nagysáncon

nagyjából lerajzolható alapvonalakon túl semmiféle szerkezeti elem (cölöplyuk stb.) nem volt meghatározható. A szelvényt kisebb-nagyobb méretű sziklatörmelékekből álló réteg töltötte ki, amely törmelékek között igen kevés humuszt találtunk. Úgyhogy elsősorban csak a szép számmal jelentkező cserepek és egyéb leletek jelezték, hogy kultúrrétegben vagyunk. Az alapok határát a szálban álló sziklakőzet megbízhatóan, határozottan jelezte. Áttérve a két kora vaskori házra, a korábbi és nagyobb (A ház) úgy látszik kétrészes. A ház maga szabálytalan téglalap alaprajzú, amelynek méretei 216x270x320 cm. Mélysége 120-130 cm körül lehetett. Hossztengelye mint említettük kelet-nyugat. A délkeleti sarokból nyílott egy kb. 80 cm hosszú és 95100 cm széles folyosó, amely egy szabálytalan háromszög alakú, magasabban fekvő (kb. 8090 cm mély) második helyiségbe vezetett. Ennek keleti végén további 80-86 cm széles, rövid folyosó nyílott, amely magára a terepet védő sáncra vezetett. (A ház.) E háromszög alakú épületrész alapjának hossza kb. 350 cm, a reá állítható tengelyé pedig 200-205 cm volt. Ebben a mellékhelyiségben is bőven voltak cserepek, csontok, valamennyi kora vaskori. Legkisebbnek bizonyult az A házba belevágott, szabálytalan négyzetformájú, valamivel későbbi (de még kora vaskori) B ház. Régészeti anyagát rétegtani alapon megbízhatóan elkülöníteni nem lehetett. Hossztengelye, mint említettük, dél-észak. Kijáratát a déli oldalon sejtjük, ahol délkelet felé ferdén haladó kb. 90-100 cm széles folyosó sziklába vágott nyomait ismerhettük föl. A B ház alapterületének méretei: 204x210 cm. Mélysége 150-160 cm között volt. Sem az A, sem a B házban állandó tűzhely nyomát nem találtuk. Itt tehát a hordozható tűzhely szerepét igen jelentősnek kell ítélni." (in. tábla 1-10., IV. tábla 1-15., V. tábla 1-16., VI. tábla 1-16., VII. tábla 1-16., Vin. tábla 1-10., XII. tábla 3., 4., XIII. tábla 1., 3., 4., 6., 9., XIV. tábla 1., XV tábla 3-5., 7., 9., 13., XVI. tábla 2., 3., 5-8., XVII. tábla 1-4.) VI. szelvény „Az V. szelvénytől nyugatra kb. 35 m-re nyitottuk meg a VI. szelvényt. Méretei: 5x5 m. Az északi sarokban 38 cm mélyen elértük a sziklafeneket, a keleti sarokban ez 34 cm mélyen volt. A szelvényben lévő humuszréteg a nyugati fal felé egyenletesen vastagodik. A humuszban és a sziklatörmelékek között jó csomó cseréptöredék volt. A nyugati fal mellett a szelvény falába is benyúló félkörös területen (átm.: 120 cm) 48 cm mélyen elég nagy csomó égett gabonaszemet leltünk. A gabonarakás mellett, közvetlenül egymás alatt vasvésőt leltünk ugyanebben a mélységben. A gabonarakástól délre vastű két darabját leltünk kb. 60 cm mélyen. A délnyugati fal mellett 60 cm mélyen faszéndarabok kerültek elő. A nyugati szelvényfalba nyúlik be egy szegletesnek és szabályosnak látszó mélyedés, amelynek északi végében 55x70 cm átmérőjű és a felszíntől számítva 105 cm mély gödör jelentkezett. Ha a szegletes mélyedés ház, kunyhóalap, akkor cölöpgödre is lehetett. E házon belül 63 cm mélyen vastű és 47 cm mélyen egy négyszegletes, a környezettől eltérő származású kő (mészkő) feküdt. Ez utóbbinak mérete 17x25 cm. A szelvényből még egy további vastű (58 cm mélyen) és a sziklarögök közül 36 cm mélyen egy őrlőkőtöredék került elő. A szelvényfenéknek mutatkozó sziklás-földes réteget felcsákányozva azt figyelhettük meg, hogy e sziklarögök között bőven voltak cserepek. Ennek a csákánnyal, kapával felfeszíthető rétegnek az aljával egy szintben, a sziklába vágott 76x75 cm méretű, szabályos mélyedésben átégett tűzpad került elő jó fenntartásban (m.: 54 cm). Csupán a déli csücske volt rongált. E tűzhelyről és környékéről csak kora vaskori (késő bronzkori ?) cserép került elő. Ha a tűzhely az előbb tárgyalt objektumhoz tartozik, akkor a tűzhely cserepei ez utóbbinak a korát is meghatározzák. Úgy látszik tehát, hogy a VI. szelvényben volt egy korábbi, sziklarögökkel fedett réteg, ehhez objektum és tűzhely és talán a gabonás folt, továbbá a talált eszközök tartoznak. Fölöttük késő vaskori cserepek (késő kelta ?) kerültek elő elég jelentékeny számban. A szelvény délnyugati falára egy 2,5x5 m-es résszel rábontottunk. Az első két ásónyomból (kb. 30 cm mélységig) kevés cserép került elő. Mélyebben a cserepek száma növekedett. 55 cm mélyen egy vaspánt töredéke, 65 cm mélyen pedig vassalak került elő. Ebből a szelvényrészből későkelta cserepek, egy nagy agyagveder vízszintes peremrésze került a felszínre. Találtunk itt egy vasból készült tárgyat is." (I. tábla 1., VIII. tábla 11-16., XIL tábla 6., Xm. tábla 7., 10., XTV. tábla 7., XV tábla 11., XVI. tábla 9-10., XVH. tábla 5-3.) 18