A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FENDLER Károly: A magyar-koreai kapcsolatok száz éve (1892-1992) (magyar és angol nyelven)

Közhasznú Esmeretek Tára, melynek alapjául az angol Conversations-Lexicon szolgált. Az ismerettár hetedik kötetében közel féloldalas cikket közöl Koreáról. Összefoglalja földrajzi-gazdaságföldrajzi adatait, társadalmi-politikai berendezkedését, kormányzati rendszerét, mely utóbbit „nagyon despotikusaként jellemez. Külön kiemeli a „főváros híres könyvtárát", melynek élén királyi herceg áll. Bár az 1850-es évek elején megjelent „Újabb Kori Ismeretek Tára" nem tartalmaz Korea-címszót, az Egyetemes Magyar Encyclopaedia 1872-es tizedik kötete ismét megfelelő terjedelemben foglalkozik vele, s egyben utal az ország elzártságára, az 1866-os francia expedíció sikertelenségére. 1880-ban jelent meg - egy német szerző F. Hellwald nyomán - Dr. Toldy László A Föld és népei című kézikönyve, amely harmadik kötetében közel hatoldalas fejezetet közöl a Koreai félszigetről. Az ötkötetes mű több kiadást ért meg, utoljára már a 20. század elején jelent meg. Részletesen ismerteti Korea földrajzát, éghajlatát, termékeit, politikai-adminisztratív helyzetét, gazdálkodását. Meg kell jegyeznünk, hogy ez a kiadvány közölt első ízben koreai vonatkozású illusztrációt (egy koreai férfi képét pipával és legyezővel). Az igen jó minőségű és élethű grafika mintegy iskolát nyitott: a koreai vonatkozású magyar kiadványok, útleírások harminc éven át nagy számban közöltek korabeli fényképeket és grafikákat, melyek mind a mai napig hasznos néprajzi forrást jelentenek. A továbbiakban már egyetlen lexikon, enciklopédia stb. sem jelenhetett meg Korea-címszó nélkül. Például: az Athenaeum Kézi Lexikona 1892-ben (1. kötet, 939. old.). A napjainkban is széles körben használatos PALLAS Nagy Lexikona 1895-ben közel két oldalon összegezi az ország földrajzát, éghajlatát, termékeit, a lakossággal, iparral és kereskedelemmel, valamint a kormányzással kapcsolatos tudnivalókat. Első ízben ad rövid áttekintést 19. századi történelméről, ismerteti a koreai király 1895 márciusi manifesztumát, s a cikkhez angol, német, francia, orosz és magyar szakirodalom-jegyzéket csatol. A 20. század elejére Korea már az egyetemi földrajzoktatás részévé vált! A neves magyar földrajztudós, dr. Cholnoky Jenő 1904 novemberében és decemberében hat előadást tartott Kelet-Ázsiáról, amelyek nyomtatott vázlata fennmaradt. „Korea világhelyzetéről és a koreai népről. Korea rendkívül jelentős, valóságos Itáliája a kelet-ázsiai földközi tengereknek" - írja Cholnoky professzor, aki maga is járt a Távol-Keleten. Több kisebb jelentőségű kiadvány mellett (Franklin Kézi Lexikona, 1912.; a Napkelet Lexikona, 1927) kiemelkedő volt a 21 kötetes Révai Nagy Lexikona kétoldalas Korea-cikke 1915-ből, amely a már ismert adatokon túl kétezeréves történelmi áttekintést közölt, s külön cikkben foglalkozott a koreai nyelv és irodalom kérdéseivel is. Igen igényes volt Tolnai Új Világ-lexikona 1927-ben, amelynek négyoldalas Korea-cikke egyben több értékes illusztrációt is tartalmaz, mint például a 7. századbeli Szokkuram sziklatemplom, a szöuli Namdemun (Déli Kapu) képét stb. Érdeklődésre tarthat számot az 1932-ben megjelent Katolikus Lexikon, amely röviden ismerteti a missziók helyzetét, a hívők és papok, a templomok stb. számát is. Az Új Lexikon (1936) és az Üj Idők Lexikona (1939) rövidebb cikkein túl ismét jelentkezik dr. Cholnoky Jenő, aki A Föld és élete sorozat Ázsia kötetében (1936) hatoldalas fejezetet közölt Koreáról, saját eredeti fényképeivel. Általában elmondható, hogy a 19-20. századi magyar lexikonok és enciklopédiák koruk tudományos színvonalának megfelelő ismereteket közöltek Koreáról, bár nem voltak mentesek a hibáktól, tévedésektől sem. Ezek közé sorolhatók a koreai nép és nyelv eredetére, a nép életére és a gazdálkodásra vonatkozó egyes megállapítások, de előfordulnak - főleg nyugati kiadványokból átvett meseszerű elemek, 152