A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FENDLER Károly: A magyar-koreai kapcsolatok száz éve (1892-1992) (magyar és angol nyelven)

A MAGYAR-KOREAI KAPCSOLATOK SZÁZ ÉVE (1892-1992) FENDLER KÁROLY Közel száz évvel ezelőtt, 1892. június 23-án az Osztrák-Magyar Monarchia és a Koreai Királyság barátsági, kereskedelmi és tengerhajózási szerződést kötött, amelyet a magyar országgyűlés 1893. április 20-án egyhangúlag törvénybe iktatott. A ratifikációs okmányok kicserélésére ugyanazon év őszén Szöulban került sor. Az európai hatalmak közül a Monarchia volt a hatodik, amely hasonló szerződést kötött Koreával, de a nagy távolság miatt Korea japán annexiójáig és a Monarchia széteséséig államközi kapcsolataik csak periférikusak maradtak. Úgy vélem azonban, hogy a közelgő centenárium jó alkalmat nyújt a szerződés előzményeinek, országainak koreai kapcsolatainak áttekintésére. Napjainkban a magyar-koreai kapcsolatok széles körű fejlődése, egymás jobb megismerésének igénye is mind nagyobb érdeklődést vált ki országaink, népeink múltja, történelme és kultúrája iránt Magyarországon és Koreában egyaránt. Ezt a jogos érdeklődést - szinte törvényszerűen -, a múltbeli esetleges kötődések, közös kapcsolatok keresésének és feltárásának „divatja" kíséri mindkét országban. Mindenképpen szükséges tehát közös erővel felkutatnunk azokat a valós történelmi tényeket, kulturális és egyéb momentumokat, amelyek a jelentős földrajzi távolság, elszigeteltség ellenére valamilyen szerepet játszottak a múltban, s esetleg hasznosíthatók a jövőben is. Egyben már most elejét kell vennünk egyes korábbi és újabb tévhitek, legendák felújításának és terjedésének, nevezetesen a „magyar-koreai rokonság" bizonygatásának. A fentiek figyelembevételével megkísérlem vázlatosan áttekinteni - a teljesség igénye nélkül - a magyar-koreai kapcsolatok elmúlt 100-150 évének eseményeit, különösen az 1945 előtti időszakban. Munkámban, érthetően, a magyar oldal, a magyar megközelítés kap nagyobb hangsúlyt, mivel elsősorban a hazai könyvtárak, archívumok és egyéb források álltak rendelkezésemre. Ez tette egyben lehetővé azt is, hogy még a konkrét államközi és más érintkezéseket is megelőzve nyomon kísérjem, mikor és hogyan jelenik meg a múlt század első felében - ha periférikusán is - Korea a magyar közismeretekben, hogyan kezd kialakulni az ősi távolkeleti ország „image"-a hazánkban. Röviden, melyek voltak Magyarországon azok az első híradások a „remete ország"-ról, amelyek megelőzték a mai „kis sárkány"-ról vagy a „kis tigris"-ről szóló cikkeket és tanulmányokat. Milyen út vezethetett az első távol-keleti magyar utazók szinte véletlenszerű koreai látogatásától sokszáz magyar sportoló sikeres részvételéig a szöuli olimpián. Magyarországon a 19. század folyamán mind gyakoribbá vált a különböző lexikonok és enciklopédiák kiadása, amelyek tartalmazták az adott kor tudományos ismereteit, s meglehetősen széles körben terjedtek el. Jelenlegi ismereteink alapján ezekben találhatjuk az első híradásokat Koreáról. így például az 1833-ban kiadott 151