A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

TANULMÁNYOK - FODOR István: A magyar őstörténet vázlata (magyar és angol nyelven)

körül a magyarság zöme dél-délnyugati irányba, a Volga-Don vidékére vándorolt, s ott telepedett meg. Egy részük azonban továbbra is Baskiriában maradt), ez a jelenség eléggé gyakori a nomád népeknél), amelyet az arab források, a régészeti leletek (pl. a Bolsie Tigani melletti temető) mellett Julianus domonkos szerzetes 1235-36os keleti útja igazol. Julianus 1236-ban a volgai bolgár fővárostól két napi járóföldre, a Volgától keletre és a Kámától délre fellelte a keleti magyarokat, s értette a nyelvüket. 0 nevezte ezt a szállásföldet Magna Hungáriának, azaz a régi Magyarországnak. A tatárok még ebben az esztendőben elpusztították a volgai Bolgárországot és szétszórták a területén élő keleti magyarokat. VI. Levédia. A magyarság zöme a 700 utáni évtizedekben az Alsó-Volga-DonDonyec-Azovi-tenger vidékére költözött, amely jórészt a Kazár Birodalom kereteibe tartozott. Erről az időszakról az arab és bizánci kútfők már igen sok információt tartalmaznak. A kazár birodalom etnikai tekintetben igen sokszínű volt: a kazárokon kívül a magyarság szomszédai főként onogurok (vagy onogur-bolgárok) és iráni nyelvű alánok voltak. Az onogurok 463-ban költöztek keletről a Kaukázustól északra elterülő sztyeppvidékre. A 630-as években önálló birodalmat hoztak létre Kuvrát fejedelemsége alatt, amelyet 650 körül a kazárok döntöttek meg. Ekkor egyik csoportjuk északra, a Volga-Káma torkolatvidékére vándorolt, másik csoportjuk Aszparuh vezetése alatt az Al-Duna vidékére vándorolt, s itt hozott létre önálló államot; jelentős részük azonban a Don-Kubán vidékén maradt, s elismerte a kazár fennhatóságot. Az alánok a 720-730-as évek arab támadásai elől az Észak-Kaukázusból menekültek a Don-Donyec vidék ligetes sztyeppéi területeire. A Kazár Kaganátus területén a VIII-IX. században rendkívül fontos gazdasági folyamat játszódott le. A kagán katonai ereje meggátolta a keleti nomádok nyugat felé vándorlását, s viszonylagos békét teremtett a kelet-európai síkságokon. Ez biztosította a külső feltételeit annak a megtelepedési folyamatnak, amelynek a térség minden nomád népe részese volt. A földművelő életforma elterjedésének gazdasági oka pedig a földművelés technikájának jelentős fejlődése volt, amely a korábbinál jóval termelékenyebbé tette ezt az ágazatot. A kaganátus alán népessége régtől földművelő volt, s a nomád bolgár-törökség pásztorai közül is mind nagyobb tömegek választották az új életmódot. E folyamatnak kétségkívül részese volt a magyarság is, amely egyre nagyobb földműves és megtelepült népességgel rendelkezett. Ezt igazolja a magyar nyelvben ekkor meghonosodott 250-300 bolgár-török jövevényszó, amelyek nagy része a földművelés és a belterjes állattartás műszavai. E szavak jórészt az onogur-bolgár nyelvből kerültek átvételre. Ezek közül először a magyarság 700 után került kapcsolatba, a Volga mentén észak felé húzódó volgai bolgár népcsoporttal, majd Levédiában a doni bolgárokkal. (A szoros magyar-onogur kapcsolatoknak, s közeli szállásterületen való tartózkodásuknak tudható be, hogy szláv közvetítéssel Európában elterjedt a magyarok vengr, Ungarn, hongrocs, Hungárián neve, amely az „onogur" nép nevéből ered.) Igen valószínű, hogy a jövevényszavak jelentős része magából a kazár nyelvből való. A megtelepedési folyamatot a régészeti leletek is igazolják: a honfoglalás utáni magyar falvak szerkezete, építményei, s részben tárgyi kultúrája igen közel áll a Don-vidéki földműves falvakéhoz. A magyarság jelentős része azonban még nomadizált, s kultúrájukat még főként a nomád hagyományok jellemezték, szervezetük, hadrendjük is a nomád mintákat követte. A kazáriai tartózkodás időszakában a magyar társadalom is jelentős mértékben fejlődött: a hét magyar törzs (Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi) fölött ekkor jelenik meg a fejedelmi hatalom, a magyar államiság első csírája. Az első fejedelem Levédi volt (innen e szállásterület elnevezése), aki valószínűleg még a kazár kagán alattvalója volt. A magyarság élén két fejedelem állt (Kende és Gyu108