A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/2. (1993)

ISTVÁNOVITS Eszter–KULCSÁR Valéria: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében

Római import tárgyak e tükrök, melyek a sztyeppére csak ritkán kerültek el. A kora császárkorra jellemzőek, vagyis adalékul szolgálhatnak a szarmata sírok keltezéséhez is. Jellemző e tekintetben, hogy pl. a porosháti darabok már más típust képviselnek. A kora császárkorban azonban nem kizárólag a perforált peremű darabok bukkannak fel (ld. Tárnáméra és Orgovány). 4. t íp u s: Szögletes tükrök (I. tábla 5., l.kép D) A szögletes tükrök képviselik az Alföldön a legritkább formát. Csak három lelőhelyről említhetünk e típusba sorolható tárgyakat: Ernőháza, Kollinger-föld Fülöpkei Jakabszállás Jászberény-Alsómuszaj Mindhárom esetben töredékekről van szó, vagyis nincs egyetlen hiteles szögletes példány sem, amely a típust képviselhetné. Az ernőházi darab korszakunkhoz tartozása kétséges. A másik két lelőhely esetében felmerül annak a lehetősége, hogy eredetileg más formájú tükrök töredékeit alakították ki szögletesre. Tárgyunk szempontjából csak azt tartjuk szükségesnek kiemelni, hogy valamennyi esetben töredékről van szó. A szögletes tükör forma antik hagyományokra vezethető vissza, mind a nyugati provinciákban, mind a Pontusnál divatba jön az I. században . 5. t í p u s: Nomád tükrök (2.kép) Az ún. nomád tükrök jellemzője a kerek forma, a középső kis hurok alakú fül és a plasztikus bordákkal díszített hátlap (ld. Függelék: 2. katalógus). Anyaguk ezüst vagy tükörfém. Többségük 6-10 cm átmérőjű, de előfordulnak ennél kisebb (pl. Nyíregyháza), valamint nagyobb (pl. Zalkod) példányok is. Előfordulásuk nem korlátozódik a szarmata Barbaricum területére, sőt többségük azon kívül - a Dunántúl keleti felén, ill. a Dunától északra - került elő. így ebben az esetben vizsgálódásunkat kiterjesztettük az egész Kárpát-medencére. 35 E típus előfordulásának topográfiája és kronológiája, megjelenésének körülményei régóta foglalkoztatják a kutatókat. Elsőként R Rau figyelt fel rájuk kitérve eredetükre is. J. Werner összeállította e tükrök kataszterét, vizsgálta eredetüket, elterjedésüket, kronológiájukat. 1959-ben Párducz M. és Kovrig I. cikke párhuzamosan jelent meg. Míg az előbbi csupán a korábbi irodalmat idézve a csongrádi darabbal szaporítja a leletek számát, addig az utóbbi tanulmány behatóan foglalkozik a típussal kibővítve a Wemerféle katasztert, s újraértékelve mindazt, amit e tárgycsoportról tudunk. Csallány D. korpuszában összegyűjtötte a gepida tükröket, köztük a Csmi-Brigetio típushoz sorolhatókat 30 H. VadayA.SzőkeB. M. 1983. 114. 31 Lloyd-Morgan, G. 1981. 3. 32 Dzigovszkij, A. N. 1987. 103-104., 117. 33 PulszkyF., 1981. 205. leírása szerint az ezüsthöz hasonló, de törékenyebb fém, mely 25-30%-ban ónt és 70%-ban rezet tartalmaz. Werner, J. 1956. 21-22. egyetlen vizsgálati adattal dolgozott: a Növi Banovciból származó lelet összetétele: 65% réz, 27% ón, 7% ólom, 1 % egyéb. Bichir, Gh. 1976. 98. a karp-szarmata tükrök összetételével kapcsolatban említi, hogy a rezet az antimon, cink és az ón nagyobb mennyiségével ötvözve ezüstösebb színt nyertek a tükrök, míg az arzén mennyiségének növelése szürkébbé változtatta a fémet. 34 Bár a Felsó-Tisza-vidéken, illetve a Közép-Tisza-vidéken ismerünk egy-egy zárt elterjedési tömböt. 35 A nomád tükrös temetkezések kronológiai problémáit nem taglaljuk részletesen, mivel az külön tanulmány témája lehetne. A Duna-vidéken az V. század elejétől mutathatók ki. A Tiszadob-Tiszavalk-Tiszakarád típusú temetőkben - mint a katalógusból kitűnik - ez a típus még nem jelenik meg. Az V. században mindvégig kimutatható. Ld. pl. Werner, J. 1956.; Csallány D., 1958. 91.; Novotny, B. 1976. 94.; Kiss A., 1981. 202.; Salamon Á.-Barkóczi L., 1982. 168. stb. 36 Rau, P. 1927. 37 Werner, J. 1956. 19-24. 38 Párducz M., 1959. 372-3. 39 Kovrig I., 1959.221-224. 14